Mit csinálnátok másképp a 20-as éveitekben, most idősebb fejjel?

Én csak a kevésbé fontos dolgokra nem adtam(habar 25 vagyok)

(Szoval felsöfoku sulik, nyelvek, szocialis élet, kapcsolatrendszerek, mindenben kiprobalni magam pl itthon is külföldön is különfele melok, lakhelyek, ez mind megvolt)

Amiket sajnàlok hogy kimaradt azok a vàgyaim àlmaim hobbik. (Tànctanulàs, zongora-szintin tanulàs, rajzaimba beleadni apait anyait, bekereteztetni, vagy valahogy elraktarozni (egyik sincs meg es nagy müveim), tanulàs pàrkapcsolatokrol, kommunikacio fejlesztés, magam fejleszteni mint tàrs, stb)vagy pl fözéshez nem hogy alap tudasom nincs, de érzékem sincs. Ezt még kisgyerekként el kellett volna kezdenem tanulni mert màr hiaba probalkozom a maximum amit elérek hogy egyaltalan ehetö lesz ha nincs màs amit csinalok.

Kb olyan érzés az egesz mintha a sok kötelezettség mellett pont magamra nem lenne es nem is lett volna soha idöm. Mert mindig leghatul volt es van is a rangsorban.

Nincsenek es nem is voltak rendszeresen napi 2-3 szabad oraim a "hülyeségekre". Hogy fogom magam es majd es elzongorazgatok napi 2-3 oràt vagy a többi amiket irtam. Mert megannyi mas fontosabb van/volt mindig.

13 vagyok

Kicsit probalom érzékeltetni

Baratokkal is csaladdal is vagyok tanulok es mellette karriert is epitek nem maradok ki progamokbol sem azaz benne vagyok az eletben is, es kb az egész olyan mintha nem is önmagam lennék, hanem csak mintha sodorna az élet es teszem azt amit "kell"

Amire ráhatásom volt, az talán az, hogy sok embert elkerülnék most, akikkel összehozott az élet és nem feltétlenül jó irányba terelt.

Egyébként én is korábban vállalnék családot, ha tehetném. 30 vagyok és nő. Ha lehetett volna korábban megismertem volna a férjemet és korábban megpróbáltuk volna megteremteni a hátteret a családalapításnak. Nem vagyunk elkésve semmivel, de szerettem volna korábban anya lenni és most, hogy mindenünk megvan már a biztos gyermekáldáshoz, a testünk nem akarja. Talán ha korábban... Ha akkor sem működött volna, mára már túl lennénk minden vizsgálaton és talán a kezünkben lenne a babánk. Talán talán talán. Most csak a remény van nekünk. És a kész egzisztencia, amiben ülünk és várunk a mi kis csodánkra.