Hogyan viszonyuljak az első karácsonyhoz, amelyet édesapám nélkül töltünk el?

Édesapám májusban eltávozott közülünk. Saját kezűleg vetett véget az életének. Szóval duplán nehéz nekünk a gyász. Az elején nagyon nehéz volt, volt sok sírás, jajgatás, nyár közepén édesanyám nagyon mélypontra került. Aztán lassan helyrejött, kezdet viszonylag "normális" lenni minden, egy ideig mindenki jó volt. Aztán a halottak napja nagyon kikészítette őt. Most pedig jönnek az ünnepek, és látom, ahogy megint egyre jobban kedvetlenedik el mindenki.

Nekem ez nagyon rossz, mert eddig én tartottam a lelket anyámban, és a hugomban is. A karácsony számomra az ünnepek ünnepe, egyszerűen imádom, és nem akarom megint azzal tölteni a napjaimat, hogy megint én legyek az, aki mindenki mentális jólétéről gondoskodik.

Szeretnék egy kicsit magamra koncentrálni így az ünnepek alatt, de semmi esélyt nem látok erre, azt hiszem, megint velük kell foglalkoznom.

Mitévő legyek?

Nem tudom csak úgy figyelmen kívül hagyni, hogy rosszul vannak, viszont rengeteg energiámat leszívja, hogy velük foglalkozzak.

22L