Nem hagytam volna, hogy anyámat bántsák..
És ha elmentem volna az utolsó napon a nagypapámhoz..
Azért nem mentem el mert nem akartam olyan állapotban látni amelyben volt a műtét után. Nem akartam rá úgy emlékezni. Utána hallottam hogy a rajzommal a kezében sírt és hatalmas fájdalmai voltak..
:( Nem sokkal utána meghalt.
Bemehettem volna hozzá.. Istenem :(
Továbbá nem okoztam volna olyan lelki sérülést az egyik fontos embernek akit nagyon szerettem, mára már nem beszélünk mert a szavak már nem elegek a kijavítására. Nem tud felejteni és már nem lesz a régi semmi.
A nagypapám nem jön vissza, a bizalom sem jön vissza, anyám betegsége is megmarad. Én meg hamarosan elmegyek szerzetesnek, másokért fogok élni és életemmel szolgálni. Akkor vagyok igazán nyugodt ha megmentem őket és segítek nekik, mellettük leszek.
Rögtön érettségi után el kellett volna húznom Magyarországról, de hülye voltam és csak 28 éves koromban léptem le.
Néha eszembe jut esténként, amikor fekszem az ágyon, hogy mekkora baromság volt 10 évet kínlódnom és olyankor mindig rettenetesen rossz kedvem lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!