Mit gondoltok az "örök lúzerekről", azokról, akik még egyetem alatt sem buliznak, szórakoznak, a szociális/társasági életük pedig kb nulla, vagy minimális? Mikre tudnak az ilyen emberek később emlékezni, hogyan fogják kiélni a fiatalságukat?

Jó nagyapa lesz belőled, ha te majd az unokáidnak azt akarod mesélni hogy hogyan hánytad össze magad minden hajnali 3-kor, hányszor ébredtél a detoxban meg milyen nemi betegségeket szedtél össze valami olcsó riherongytól akit matt részegen meghágtál a diszkó melletti susnyásban...

Tudod nem csak úgy lehet valakinek tartalmas/jó/érdekes élete hogy állandóan bulizik, iszik, nőzik. Sőt. Az ilyen emberek lesznek leginkább alkoholisták, gyógyszerfüggők, lecsúszottak később.

Mindennek tetejébe engem rohadtul nem izgat a buli, meg a társaság, hovatovább undorodom a bulizástól, egyszer mentem el (akkor sem önszántamból), szerenádkor, mert muszáj volt, minden perce pokol volt, azt lesni hogy ki hova hány meg vizel meg viselkedik egyéb vállalhatatlan módokon...

Hidd el, ettől még nekem is lesz mit mesélnem az unokáimnak (ha lesznek), mert élményekben nekem is volt részem, csak nálam az élmény nem egyenlő a bulizással. Ha minden héten buliba kéne járnom már rég megöltem volna magam.

Ez csak azoknak fáj,akik a fiatalságra,mint életforma úgy tekintenek,mint valami múlandó dolog.

Nekem pl sosem lesz gyerekem,így mindig "fiatal" leszek.

Sokan beletörődnek abba,hogy az élet rendje azt,hogy elengedj mindent és valami droidként éld az életedet.

Mikor 20 éves voltam,aztán hittem 30 évesen már olyan "öreg" leszek.

Ez attól függ hogyan élsz.

Van,aki 25 évesen legyerekezik,aztán úgy élnek,mint a nagymamák és a nagypapák.

Mások 40-es éveikben is élvezik a függetlenséget.

És ha adsz magadra,30-as,40-es éveidben is lehetnek sikereid,pláne ha többet is elértél annál az életedben,hogy gyereket vállaltál.

Amíg független vagy,fiatal vagy.

És itt nem a bulizásra gondolok,hanem arra,hogy azt csinálhatod,amit szeretnél.

Nem mindenki közösségkedvelő,vannak olyan hobbik,amiket lehet önállóan is művelni.

Nem tudom hogy lehet úgy élni még 30-40 évig,hogy az ember valaki kényszernek éli meg....

31/f

itt miért gondolja mindenki azt, hogy aki szeret bulizni az folyton csak bulizni tud?

egyetemista vagyok szeretek bulizni, jó néha lerészegedni, de nem ebből áll az életem

eljárok futni, barátokkal kávézni, kirándulni, stb...és igen olykor iszunk is

Alapvetően nem izgatnak, mert mindenki úgy éli az életét, ahogy akarja.

Ettől függetlenül azt gondolom, hogy a barátok nélküli, unalmas, csak tanulásból álló élet unalmas és elpazarolt, ebből fakadóan az ilyen embereket is unalmasnak tartom, nem hiszem, hogy barátként sokat tudnék vele beszélgetni, vagy sok közös témánk lenne. De nem az én dolgom, ha más ezt választja