Mit lehet csinálni, ha hiányzik valaki, de nem kereshetem fel?

Hiányzik, nagyon. Szeretnék írni neki, találkozni vele, de nem tehetem. Meg akarom őrizni a méltóságomat, és azok után, hogy teljesen hülyére vett, hazudott, majd képtelen volt megbeszélni a dolgokat érett felnőtt módjára, tisztában vagyok azzal, hogy az ilyen ember jobb is, ha nem részese az eletemnek. Az eszem tudja ezt, ezért nem is keresem, de az igazság az, hogy irdatlanul hiányzik. Rengetegszer eszembe jut random dolgokról, valahogy mindig ott motoszkál a fejemben a gondolata. Éjjel vele álmodok. És nem tudok mit kezdeni ezzel.

Hiába, hogy nem állt meg az élet, hiába csinálom a dolgom, valósítom meg lassacskán a terveim, nem tudok elmenekülni a hiánya, a gondolata elől.

Mit lehet ilyenkor tenni? Valakinek valami jó tanács?

Olyan szomorú tudok lenni néha emiatt. :(