Miért nem úgy fejlődtem, mint a többi normális ember?

Szüleidtől nem kaptad meg a helyes mintákat, nem foglalkoztak veled úgy, ahogy kellett volna, netalán bántalmaztak is.

Nem tudod kezelni az érzelmeidet, azok cserébe nem tudnak irányítani Téged. Jobb esetben barátoktól el lehet lesni ezeket a mintákat, de van hogy ez sem jön össze, ha a szülők akár öntudatlanul is elültették benned a bizalmatlanságot.

Igen hosszú és komoly terápiával helyre lehet ezt hozni.

Tudod, szerintem mi a legnagyobb butaság?

Folyamatosan másokhoz hasonlítanu magunkat.

Oké, való igaz, nem szokványos az, hogy valaki 20-on túl még csókszűz legyen. De ez miért is lenne baj?

Meg egyáltalán: mit is jelent az, hogy normális? Az, ami a többségre igaz? Mert akkor - hogy kicsit más jellegű példát hozzak - az összes doktor abnormális, hiszen a legtöbb embernek nincs doktorija. ;-)

Vagy attól lesz valami "normális", hogy mások annak tartják? Ezt ugye nem akarjuk komolyan gondolni? ;)

Fel kéne fogni, hogy nem vagyunk egyformák. Ne azt nézd, hogy más hány évesen mit csinál! A saját életedet éld, és ne másokét!

Ha pedig valami tényleg zavar, akkor derítsd ki az okát! Ha másképp nem, egy pszichológus segítségével.

Ennek az embernek tapasztalatból mondom, hogy hiába mondod. Neki ez a jó, hogy itt foglalkozunk a kis sérült lelki világával, de sose fog tenni magáért. Évek óta tolja ezt a szöveget, felesleges neki segíteni.

Biztosra tudom, hogy ő az - kaptam tőle üzit.