Miért nem lehetek én is egy normális ember?
- a normális emberek általában már középiskolában eldöntik, hogy mivel akarnak majd foglalkozni felnőttként, mi érdekli őket a legjobban, aztán abban az irányban tanulnak tovább valamilyen formában és megpróbálnak azon a területen elhelyezkedni (hogy ha ez a szakma piacképes, akkor nagy eséllyel sikerülni is fog). ha esetleg piacképtelen szakmát választottak, akkor is megpróbálnak kezdeni valamit magukkal, valamilyen mentőövbe kapaszkodni, például a kapcsolataik segítségével bekerülni egy munkahelyre vagy a jó kommunikációs képességük, nyelvtudásuk stb. segítségével elhelyezkedni
- nekem viszont fogalmam sem volt, hogy mivel is szeretnék majd foglalkozni felnőttként, teljesen random választottam egy szakot, amit aztán elvégeztem, de elhelyezkedni vele lehetetlen, ráadásul semmi másba nem tudok kapaszkodni, nincsenek rokonaim vagy ismerőseim, akik tudnának segíteni munkát szerezni, a szociális fóbiám és depresszióm miatt nem tudok emberekkel kommunikálni, nem beszélek nyelveket sem (maximum nyögdécselek), ráadásul totálisan bamba vagyok a hétköznapi dolgokhoz is
- a normális emberek már elég korán elkezdenek érdeklődni a másik nem tagjai iránt (általában általános iskolában kezdik), aztán megpróbálnak ismerkedni, tartós párkapcsolatot kialakítani vagy legalább alkalmi kapcsolatot, 25 éves korukra általában már több kapcsolaton vagy egy hosszabb, komolyabb párkapcsolaton vannak túl, esetleg már az esküvőt tervezgetik vagy össze is házasodtak a párjukkal stb.
- én sosem mutattam erre hajlandóságot, nem izgatnak szexuálisan sem a nők, sem a férfiak, nem volt soha párkapcsolatom vagy alkalmi kapcsolatom, nem is érzek erre igényt, nem próbáltam meg ismerkedni sosem
- a normális embereknek vannak céljaik, vágyaik, álmaik, amiket el szeretnének érni az életben, ez lehet akár a jó karrier vagy egy drága autó, teljesen mindegy hogy mi
- nekem nincs semmiféle célom, csak tengődök, vegetálok egész életemben, napról napra élek, nincs jövőképem, nem izgat sem a karrierépítés, sem az anyagi javak megszerzése
- a normális emberek szeretnének családot alapítani egyszer
- én egyáltalán nem vágyok családra, nem akarok gyerekeket sem
- a normális emberek valamilyen szinten igénylik a társas kapcsolatok, gyakran eljárnak emberek közé vagy legalább van valamilyen hobbijuk (pl. sportolás), ami elfoglaltságot jelent számukra
- én egyáltalán nem érintkezek emberekkel, nem szeretek társaságba járni, nincsen hobbim, nincsen érdeklődési köröm, nem érdekel semmi
Amiket most felsoroltam, nem feltétlen igaz mindegyik a normális emberekre, de azért a legtöbb elmondható róluk. Viszont rólam egyik sem, tényleg csak tengek-lengek, vegetálok, nem motivál semmi, valószínűleg egy selejt genetikai hulladék vagyok, akinek megszületnie sem kellett volna, hiszen egyáltalán semmi értelme az életének.
Ahhoz képest, akiket én ismerek, mindenki tudta hova menjen továbbtanulni: gépészmérnök, villamosmérnök, vegyészmérnök, gyógyszerész, orvos, pszichológus, közgazdász, gazdasági matematikus stb. stb.
Mindenki ismerte a piaci igényeket, illetve a saját lehetőségeit, képességeit, aztán ezeket összeegyeztetve kiválasztotta a megfelelő szakmát, amivel aztán boldogulni tud majd az életben. Én voltam az egyedüli, akit nem is érdekelt semmi igazán és nem is tudtam mivel tudnék majd nagy eséllyel kezdeni valamit az életben. Teljesen random ráböktem egy képzésre, ahol aztán lehúztam értelmetlenül 5 évet, mert nem is érdekel és nem is lehet vele kezdeni semmit. Aki erre jött, azt legalább nagyon érdekelte ez a terület és kutatásban elhelyezkedik vele, viszont engem olyan szinten nem érdekel, hogy ezzel foglalkozzak nap mint nap. És még a képzés alatt sem realizáltam ezt, csak csináltam vakon, napról napra vegetáltam, "majd csak lesz valami" alapon. Ezt a felfogást normális embertől még nem hallottam, egyedül én vagyok ekkora béna, hogy nem érdekel semmi, de még nem is piacképes szakmát választottam, hogy ha nem is érdekel, de jó pénzért megéri foglalkozni vele. Sőt menet közben sem váltottam vagy fejlesztettem magam másik területen, teljesen jól elvoltam ebben a nihilben.
Ez azért van, mert a civilizált társadalomban minden életképtelen egyedet kötelező pátyolgatni és mesterségesen életben tartani. Az állatvilágban a tökéletlenséget nem tolerálják és a tökéletlen, beteg egyed elpusztul. Az embereknél pont fordítva van, a beteg egyed kapja meg a legtöbb törődést és figyelmet, ami a legtöbbször nem térül meg. Még a bűnöző elemeket sem tudja a társadalom kivetni magából, mert az civilizálatlan. Ennek köszönhetően azok visszakerülnek a társadalomba, ahol megint bűnözhetnek. Ennek a folyamatnak köszönhetően a népesség óriási mértékben növekszik, hiszen nem létezik az állatvilágban nagyon jól működő természetes kiválasztódás és a népesség önkorlátozó funkciója. Minél több ember van, annál nagyobb erőforrásokat fordítanak a fenntartására, amíg már fenntarthatatlan és összeomlik az egész.
Szóval a nem normális egyedek mesterséges életben tartása a civilizáció betegségének a tünete.
Nézd meg a yot t. a mea g videoit.
Ami ezzel a témával foglakozik.
#3
Pontosan ugyanezt megfogalmaztam magamban már én is több alkalommal. Hogy ha nincs a modern egészségügy, akkor biztos, hogy fiatalon elpusztultam volna. És az lett volna a természet rendje, mivel egyszerűen alkalmatlan vagyok az életre.
Mert a gyerekkorodban összeszedtél ilyen-olyan leki sérüléseket, amik megakadályozták, hogy kellő önbizalomre, az alapján próbálkozásokkal kellő önismeretre, majd az alapján a képességeid által elérhető és érzelmileg motiváló célokat, hivatást keress.
„nekem viszont fogalmam sem volt, hogy mivel is szeretnék majd foglalkozni felnőttként” Az osztálytársaidon kívül eső diákok legalább felének sincs. Valami szülői példát, útmutatást követnek, és 1/3-uk kibukik, szakot vált. Emiatt lenne nagyon jó a nem acélosan céltudatos középsiksolásoknak az egyetemi felvételi előtt 1-2 év gap yeart tartani, amíg kitalálják, mi a francot akarnak az Élettől és tanulni. Ez radikálisan visszavetné a lemorzsolódást és az abból eredő frusztrációt.
„teljesen random választottam egy szakot … akik tudnának segíteni munkát szerezni” Akkor menj el Mekibe vagy máshova, amíg a megfelelőt meg nem találod.
„a normális emberek már elég korán elkezdenek érdeklődni a másik nem tagjai iránt (általában általános iskolában kezdik)” Valami hasonló, de nekem sem sikerült így.
„én sosem mutattam erre hajlandóságot, nem izgatnak szexuálisan sem a nők, sem a férfiak …” Én is ezt hittem a szüzességem elvesztéséig.
„a normális embereknek vannak céljaik, vágyaik, álmaik” Igen, de ehhez neked még önismereted vagy önbizalmad nincs.
„én egyáltalán nem vágyok családra, nem akarok gyerekeket sem” Nem átlagos, de normális.
„a normális emberek valamilyen szinten igénylik a társas kapcsolatokat” Vannak, akik csak mutatóban. Hihetetlenül introvertált emberek léteznek.
A leírtak szerint az önértékelésed egy kalap k***. De ezen lehet változtatni.
1. FINANSZÍROZnod kell magadat: Vállalj munkát Mekiben, Tescoban, stb.
2. TERÁPIA: a depressziós, rossz önértékeléses, szociális fóbiás állapottal érdemes lenne pszichoterapiára járni. Ez olyan 6.000-10.000 Ft/alkalom. Nem lesz vége egy év alatt.
3. ÖNISMERET: Próbálkoznod kell. Emlékezz vissza, hogy az általános és középiskolában melyik tantárgy, foglalkozás okozta a legnagyobb örömet (vagy a legkisebb rossz érzést) és miért.
Válassz ki egy – lehetőleg – csapatsportot vagy páros SPORT, ami a sport keretei között kötött kommunikációt tesz elérhetővé, ezzel is csökkentve az ismeretlentől való félelmet. A sportsiker építi az önbizalmat, az edzettebb test ugyancsak. Ha nem tetszik a sport válts! Nem baj, ha egy év után az ötödiket kipróbálva maradsz ott.
Válassz ki egy HOBBIT! Lehet LEGO-várépítés, modellezés, fafaragás. Nem baj, ha itt is csak az ötödik lesz a nyerő.
Nézz utána HIVATÁSoknak! Az egyik lehetőség a Kutatók éjszakája. Nem kutatónak kell állni, hanem megkérdezni a kutatót, hogy miért ezt a pályát választotta – és mert a kutatók az egykori mérnökhallgatók – töredékét teszik ki, mit kezdtek a többiek. Ráadásul a kutatások eredményét valahol az iparban, gyógyításban használják, és megkérdezheted, milyen végzettség kell ezeknek az újításoknak a használatához. Ugyancsak tele van a YouTube az egyes foglalkozásokat bemutató frappáns videokkal, amikből tájékozódhatsz.
4. TANULJ NYELVET! Válassz ki egy nyelvet a nagy európai nyelvek közül (angol, német, francia)! Azt, amelyikhez a legkevesebb rossz érzésed csatlakozik. A Katedra nagyon jól szervezett iskola, minden megyeszékhelyen ott van és van onlájn kurzus is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!