Sok ember van, akit folyamatosan érnek a sorscsapások?

Velem csak negatív dolgok történnek.

Ha esetleg egy kis öröm ér, rögtön rá max 24 órával tuti jön valami szar is.

Szerintem most 7 723 549 357 ember van így.

(Jelenlegi világnépesség)

[link]

13 049 A ma éhenhaltak száma

Pont mint az első. És általában nincs meg a 24 óra. Értem és elismerem, hogy mindenkinek van gondja, viszont nem mindenkinél ilyen aránytalan a jók és rosszak egymásutánisága, meg a mértéke.

Ami engem illett, már pavlovi reflex lett abból, hogy ha valami kiemelkedően jó (általában apróság, de nekem nagyon jól esik) történik velem, akkor máris bűntudat és félelem tör rám, hogy oké oké, de mi az ára és mekkora pofára taccs lesz belőle, meg mikor? Mindezt igyekszem eltolni magamtól és kiélvezni a jó érzést, kisajtolni belőle a legtöbbet. Hogy aztán ínséges időre legalább egy halvány jó emlékem legyen. Csak az a baj, hogy a legtöbbször ezek a szép emlékek értelmüket vesztik a soron következő csapás után/miatt. A többi esetben csak simán elfelejtem. Tulajdonképp nem tudnék egy olyan jó emléket se mondani, ami nem keserű vagy fájdalmas valamiért. Egyet se. És asszem ez nem annyira általános, jó nyilván nem is annyira ritka, de nagyon nincs rendben.

Nah. Ezt is elmondtam. Nem, mintha lenne értelme.