Miért gondolom ezeket a legjobb barátommal kapcsolatban?
A legjobb haverom 1 évvel fiatalabb, mint én. Sokkal másabbak az elképzeléseink dolgokról, de kevés hülyeséget csinálunk a másik nélkül. Sokkal több ismerőse, barátja van, én elvagyok néhány közeli ismerőssel. Ő sokkal lazább, közvetlenebb, magabiztosabb és önfejűbb, mint én. Bár nem hiszem, hogy ő a "legjobb" barátjának tart. Ő húzott ki pár éve az introvertáltságból, és próbált "szocializálni" úgymond. Jó barátok lettünk. Aztán tavaly májusban barátnője lett, akit nem igazán szívleltem, bár ezt neki sosem mondtam meg. Kétes híre is volt a nála 3 évvel idősebb lánynak. Nem tudva az okát teljesen kizárt az életéből... Megkereséseimre sem valaszolt. Még csak vissza sem hívott 1x sem. Egészen tavaly októberig... Mikor is felhívott a hírrel, hogy szakítottak... Én naívan azt hittem sok minden a "régi" lesz, de pár hét alatt rájöttem, hogy ő sem ugyanaz a srác, akivel még tavasszal hülyéskedtem. Voltak furcsa új szokásai. Visszaszokott a cigizesre is és elég sokat ivott, hol otthol egymaga, hol random kocsmákba, amikről nem is tudtam. Semmit nem mondott már magaról önként, faggatni kellett ha valamire kíváncsi voltam. Karacsony előtt nagyon berúgott és összetort mindent a konyhájukban. A szulei visszafogták idén május 5ig, a q8 szülinapjáig,ahol összejött egy 15 éves, rendesnek tűnő lánnyal, mondanom sem kell, hogx egy kocsmában.... magatol újságolta, hogy van baratnoje... aztan.. Neha beszélt rola utana semmi, gondoltam kezdodik a tavalyi téma... 3 het jaras utan szakitottak...hiaba mondtam neki barmit is, mindig is a feje utan ment... Aztan 1 hete egy gót, 15 éves lányról küldött egy képet, akivel osszeismerkedett a vonaton. Neha elhint dolgokat megint, de ha én nem erdeklődöm felőle, akkor nincs beszélgetés... Amúgy is kevés barátom van... O ezt tudja is nagyon jól... Az a keves számomra olyan mint a csaladtagjaim. Barmit megtennek hogy boldognak lassam őket... De ahanyszor új baratnoje lesz, elkap egy érzés, hogy megint le fog szarni nagyívből... Veszekedtünk egy jópárszor mar igaz... Cigit is letette, majd ugyanúgy visszaszokott, mert akaratgyenge... 40 percre lakunk egymastól...megse talalkozunk valami sokat... Es már nem is fogunk sokat szerintem újra 😅 ... Bírom, már testvéremnek tekintettem, de mint minden kapcsolat 2 oldali... Ha egyoldalú lesz az már szinte halott ... Érdekel, ha figyel rám, érdeklődik, meg nem volt értelmetlen arc... Szerettem a régi énét, de ez az új már kikeszít .. vagy en nem vettem volna észre 2 év alatt, hogy igazábol milyen?
Valaki segítsen megoldani ezt az egzisztenciális problémát kérem! :(
Mit tegyek? Beszeljek vele? Kuldjem el melegebb eghajlatra?? Barmit is mondok neki, nem fogadja meg... Van még így ertelme a barátságnak? :/
Elore is köszönöm
19/F
Köszönöm a tanácsokat :)) Igazad van! Ha akar, megtalál... :) 2éve lettünk jóba, gyerekkorunk óta ismerjük egymást am. De igen... Az utolsó gondolatoddal teljesen egyetértek! Az az én hibám... :/ Mindig próbálok pozitív és barátságos lenni, valamilyen vicces, vagy legalábbis maradandó, természetes első benyomást tenni másokra, persze szolidan. Már belefáradtam, hogy mindig én "futok" mások után ismerettségért... Magától meg nincs önkéntes áldozat...😅 Amúgy sem szeretem az embereket. A magam kis csendjében boldogan elvagyok. Ez a probléma. Ezen tényleg változtatnom kellene nekem is lassan félfelnőtt fejjel már :D .
Köszönöm, hogy elolvastad a "regényem":). Megfogadom a leírtakat! Szép napot! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!