Mit tegyek, ha nagyon rossz kapcsolatban vagyunk a legjobb barátnőmmel? Nagyon rossz így, már nem bírom.
őszintén szólva azt sem tudom, egyáltalán őt vehetem-e a "legjobbnak"... Eltérő a személyiségünk, és mindig bennem volt az az érzés, hogy csak azért barátkozunk, mert nincs más. Gondolkoztam rajta, hogy megpróbálom vele megszakítani a kapcsolatot, de nagyon nem adná ki, mert egy faluban lakunk, egy suliba járunk, egy osztályba és még egymás mellett is ülünk...
Az a probléma, hogy teljesen más a személyiségünk. Én eléggé érzelmes típus vagyok, álmodozó, idealista, igénylem az érzelmességet és annak kimutatását. Néha olyan dolgokat teszek, ami másoknak talán nem ésszerű, de ezzel nem bántok meg másokat, vagy nem okozok kárt meg ilyesmik, csak épp nem megyek többiek után. Ő nem ilyen. Szinte soha nem mutatja ki az érzelmeit, szerintem magától kb. soha nem ölelne meg, stb... De nem ez a legrosszabb az egészben. Hanem a cinikussága. Folyton ironikus, gúnyos, úgy érzem, mintha állandóan megalázna, amikor pedig már nem bírom tovább és ezt szóváteszem, pofákat vág (minthogy én vagyok a hibás), meg ilyen "mibajomvan"-arcok, meg sóhajtások... Én nem tudom. Borzalmasan esik, amellett rettenetesen bosszant, mert az önérzetem sérti vele. Van, mikor már nem bírom és ugyanolyan stílusban válaszolok, az persze nagyon nem tetszik neki. Segítenétek? Vagy írnátok vmi véleményt?
Azt nem èrtem mièrt lesz valaki egyből BFF?
Mièrt kelle ezeket ennyire elsietni?
Teljesen megèrtem persze,meg hogy az embernek szüksège van ilyenekre,de ezeket a dolgokat..tulajdonságokat eddig is tudtad nem? Hisz megismerted valamilyen szinten. Akkor mièrt erőltettètek? Ès utólag jönnek ebből adódóan a problèmák is..
Ha lehet vele beszèlni,akkor komolyabban ülj le vele. A korodhoz kèpest,elèggè èrettnek tűnsz.. Ès olyannak akivel azèrt lehet beszèlni is. De kèrdem èn..komolyan.. Ha valaki ilyen,mièrt van rá szüksèged? Úgy gondolod az ilyen barát? Semmi gond azzal,hogy az ember más,nem vagyunk egyformák. Gondolom elfogadtátok egymást úgy ahogy vagytok. Ès mindenki okkal olyan amilyen.^^
Viszont ha ennyire nem kèpes vagy normális megbeszèlni,máshogy viszonyulni a másikhoz,akkor szerintem èrtelme nincs. Ha ő ennyire szeret..ès legjobb barátnője vagy..(ami nekem ezekáltal nem úgy tűnik) belehal egy nèhai ölelèsbe? Az embernek mindentèren kell.ès jár is egyfajta visszaigazolás.. Ha ez nincs meg ő mit vár el tőled?
Az amilyen te vagy belsőleg szerintem jó dolog,ès pozitívum..persze megfelelő keretek között.
Ismerős,hogy az emberek többsège ha barátságról ha másról van szó..nem kèpes ezt èrtèkelni..stb ~ ^^
22/L
Köszönöm, hogy írtál. :))
Nem igazán lett ez így eldöntve,h bff, csak... Valahogy mindig mi ketten volrunk azok, akik egymagukban maradtak, és valahogy így... Egyszerűen elkerülhetetlen a találkozás, hisz a nap felében egy légtérben vagyunk. Gondolkodtam rajta, hogy tartok ilyen 2-3 hetes időszakot, amikor mindenfajta megnyilvánulására megpróbálok szépen, türelmesen reagálni. Ha nincs változás, leülök vele beszélni. Ha ez sem megy... Akkor tényleg ennyi volt.
Vele komoly dolgokról nem tudok beszélni... Szeretek filozofálgatni, magasröptű gondolatokat fejtegetni... De vele még arról is csak szökőévente van szó, hogy melyikünknek melyik srác jön be. :/
Mindenestre tényleg köszi a segítséget. :)))
Termèszetes, bár segíteni nemigen tudtunk..
Meglehet ezt próbálni,de szerintem ez már règebbi lefolyású nem? Egyszerűen csak túlságosan elnèző vagy stb.
Poènkodni meg mindig lehet ès kell is,csak a szomorú az,hogy nála ez nem így nyilvánul meg.
Kár erőltetni ezeket.. Jó vège nem lesz,ès MINDEN 2 oldalú.. Te hiába próbálod egyengetni..vagy legalább kicsit felnyitni a szemèt.. Ha nem èrdekli vagy vevő rá akkor ennyi. Csak fel nem fogom ilyen ember ,hogy meri azt a szájára venni ,hogy "legjobb barát" vagy bármifèle barát jelzőt.
Látszik mennyire fontos neki a másik,ha ennyire nem kèpes.
:/
Olvastam itt egy olyan kérdést, amit egy lány írt ki, hogy ő is így viselkedik, gúnyosan, ironikus, de egyszerűen nem veszi észre magát, nem ismeri fel, hogy ez másoknak bántó.
Lehet, hogy a barátnőmmel is ez van.
Könnyebb lenne megszakítani a kapcsolatot, de kis közösségben vagyunk,a találkozás tényleg elkerülhetetlen, meghát...az ember tényleg mindig tartozni akar valakihez. Csak a kérdés az, hogy megéri-e.
Jaj, én már éve vagyok így... Úgy elegem lett belőle, hogy az nem igaz.Szerencsére utolsó év, és csak az értessgégiig fogok még találkozni vele gyakrabban.
Mi is úgy voltunk, hogy nem kaptunk egymásnál jobbat, így kényszerből barátkoztunk.
Ő is sokszor ironikus, mikor ő megsért engem, én is próbálok olyan stílusban visszaválaszoni neki, ő felvágattosan mintha neki állna feljebb, ugyanazzal a szöveggel visszavág.
A múlkor, kb pár hete kértem tőle egy radírt, rávágta hisztisen, h "nincs", rá két percre látom, h radírozik.
Aztán nem elég, hogy minden felmérőnél tőlem másol, s mikor jobb jegyet kap mind én, még ő kezd el magyarázkodni, h "tudod miért lett az enyém nagyobb?"olyankor pofán tudnám vágni.
Nem ismeri el, hogy én jobb vagyok, mint ő, képes versenyezni azzal, aki legalább "barátnojének" nevez.
Főleg, hogy nekem abban az évben, amikor 9-be kerültünk, komoly családi problémáim voltak, azt gondolta, hogy nekem most versenyzős kedvembe vagyok..
Nem mondom, hogy én tökéletes vagyok, még csak az kéne, és követtem el sok hibát, bűnöm is van elég, de azért, amit ő csinál az már a tetőfoka mindennek.
Ne beszélve arról, hogy 4 év alatt maximum vagy 5 közös képünk volt, és nem volt hajlandó, nem engedte, hogy feltegyünk egy közöst a FB-ra, mert idézem: "lehet nem lesz sok like-ja".
Ha nem tud csicskáztatni, akkor már szívig van sértődve, és szemrehánnya azt, amit ő tett meg értem...Azokat is ő vállalta, nem én kényszerítettem meg, mert ugyebár neki az anyukája megcsinál mindent, megvesz neki mindent amit a szíve óhajt.
De viszont egyedül nem is lenne képes csinálni semmit, mikor ő mondja meg neki, hogy hova menjen. mit csináljon, hogy öltözzön..
Én már nem veszek ösze vele, mert nem szeretnék rosszba lenni vele, és kellemetlenül gondoljon rám vissza, mert azért na 4 évet egymás mellett kibírni az se volt könnyű..
Bocsi, hogy ilyen hosszúra sikerült, csak gondoltam, ha már egy cipőben járunk, akkor elmondom én is a történetem, és még lenne több is de inkább haggyuk.
Én csak azt tudom tanácsolni, hogy fogadd el, így ahogy van, ezen már semmi és senki se fog változtatni.
Ha még akarod, hogy barátnőd legyen, kerüld a konfliktushelyzetet, ne kapj össze vele.
Hogy ne legyen feltűnő, hogy te már meguntad, inkáb akkor találkozz és beszélgess vele, mikor muszály.
Bocs mégegyszer a sok szövegért, remélem tudtam segíteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!