Hogy engedjem el a haragomat?

Biztos vagyok benne, hogy segíteni szeretne, de ha már valamit sokszor átbeszéltetek és nem változik jelentősebb mértékben a beszelt dolog tárgya, akkor elmehet a motivációja a segítéssel kapcsolatban, hisz sok energiát és időt beleöl, de még sem látja gyümölcsét. Mutasd meg neki, hogy képes vagy változni és egymagad is tudsz boldogulni és elértél valamit. Próbálj több emberrel beszélgetni (akár csak hétköznapi dolgokról) rámosolyogni az emberekre és ha van szimpatikus ( ha nincs akkor keress) ember a közeledben, akkor engedd közel magadhoz és beszélgess vele és nevessetek eggyütt.

Ezekután lesz mit mesélned a barátodnak, látja ó is hogy igyekszel és újra tok jókat beszélgethették.

Nehéz az embernek megoldani a saját hibáit, de ha 2 embernek kell és sok ideig, akkor abba belefárad és újra energiát kell merítsen valahonnan, ezen esetben tőled.

Képzeld, még a pszichológusok is járnak pszichológusokhoz, mikor energiára van szükségük és felakartnak töltődni.

Ezen én is meglepődtem, de így van :D

Próbálj meg talpra állni és akkor minden jobb lesz.

Én olyan depis voltam, hogy 2 éven át nem mozdultam ki a szobámból és minden barátommal megszakítottam a kapcsolatot, még a családommal sem beszeltem és hihetetlenül antiszociális lettem.

Ne engedd, hogy ez vagy ehhez hasonló dolog légyen veled is, mert abból már még nehezebb lesz kijönni, és nem lesz elég egy barát, akivel napi szinten órákat beszélgettek.

Keresztény emberként azt tudom mondani, hogy nyugodj le aztán kezdj el imádkozni. Mond el, hogy mi az ami tényleg bánt, mindent ami csak nyomja a szívedet és ha jól csinálod, akkor már ébredésnél észreveszed a változást, de ez csak a kezdet. Utána következik az a rész ami a legnehezebb,megbocsátani mindenkinek akivel haraban vagy -attól függetlenül, hogy ki kezdte-.

Én is éltem át egy-pár árulást, sértést és csorbították be becsületemett, de a megbocsátás ereje segített nekem abban, hogy túltegyem magam rajta. Amióta ezt az utat járom azóta nem táplálok haragot senki iránt és teljes önzetlenségből próbálok segíteni azoknak, akik segítségre szorulnak.

El kellene menned pszichologushoz, nem rossz indulatból mondom. De lehet, hogy sokkal többet tudna segíteni, egészen a "gyökeréig" menne a problémáidnak, plusz ki tudnád valakinek beszélni a fájdalmaid. Jobban lennél már az után is.

A barátod pedig valószínűleg besokalt, mindig csak a bajaidat hallgatni, olyan volt neked, mint egy lelkiszemetes. Persze, próbált segíteni, de gondolom látta, hogy úgy sem haladsz egyről a kettőre, ezért elengedte ezt a dolgot inkább, mert belefáradt. Érthető. Te sem éreznéd jól magad egy olyan ember társaságában, aki folyamatosan csak panaszkodik és lelkizni kell vele órákat.

Kicsit szedd össze magad lelkileg, kapcsolódj ki, próbálj kicsit magadra koncentrálni, meditálj vagy bármi. Lényeg, hogy ne gondolj semmire és senkire közben. A barátod pedig majd, mikor látja rajtad a tényleges "felépulest" újra beszélni fog veled, mert akkor végre nem egy "energiavámpír" leszel. De el kell telnie heteknek-hónapoknak mire ténylegesen rendbe jössz. Ezért is ajánlom a pszichologust.