Eddig majd meg bolondultam, hogy làthassam, most màr nem akarom. Normális?

Barátilag jóban voltunk egy sráccal az egyetemi csoportból, de olyan szinten, hogy mindig együtt ültünk, együtt jártunk haza, ha mindkettőnknek lyukas órája volt, akkor arra a 2 órára kiültünk beszélgetni (heti egyszer minimum).

Volt, hogy csak azért utazott be 1,5 órát, hogy átadjon pár feladatlapot, holott el is küldhette volna.

Ebben a félévben nem volt még közös óránk, de addig rakosgatta a tárgyait, hogy szabaddá tegye azt a 2 órát, amikor nekem van óràm, ahová tavaly együtt jártunk, eljöhessen (nekem kötelező, neki nem).

Neki abban az időpontban gyakorlata lenne, szóval inkább ott kéne lennie.

3 hónap után most találkozunk először holnap (eddig nem volt megoldható), és most már valahogy nem akarom.

Mármint, anno amikor még mondta, hogy nem jön, mert gyakorlata van abban az időpontban, én kértem, hogy oldja meg valahogy.

Most meg, hogy megoldotta (részben miattam), már nyugtalan vagyok, és valahol úgy érzem, ez nem volt helyes....

L