Szerintetek nem kéne ilyen emberekkel barátkoznom?

2 ember van, akiket tényleg barátomnak tudok mondani, legalábbis eddig azt hittem, viszont egyre inkább azt érzem, hogy csak kihasználnak. Nem hiszem, hogy szánékosan tennék ezt, inkább egyszerűen csak így alakult ki a kapcsolatunk...?! Rájöttem, hogy mindkettőnek csak addig kellek, amíg el tudják mondani a problémájukat, én mindig igyekszek tényleg odafigyelni és tanácsokat adni nekik. Viszont néha nekem is jól esne kibeszélni a bajomat, viszont azt vettem észre, hogy gyakorlatilag nem is figyelnek rám, egyáltalán nem érdekli őket, amiről mesélek. Ha telefonon beszélünk ők órákig tudnak beszélni a saját életükről, de ha rólam van szó kb. 5 perc múlva már "hirtelen valami dolguk akad". Nagyon rosszul esik és elég hülyén érzem magam, hogy csak kihasználnak, még ha nem is szószerint. Próbáltam már mindkettőnek beszélni erről, de hosszútávon egyáltalán nem változtak meg. Szerintetek érdemes ilyen barátokat megtartani?