Hogyan emésszem meg ezt a dolgot? (Haver téma)

Ez innen menthetetlennek tűnik, engedd el.

Ha szerencséd van, magától rájön és változtat ha nem, akkor nem, de őszintén szerintem te már semmit nem tehetsz.

Kérdező, sajnos el kell fogadnod, hogy a régi szép idők - valószínűleg - örökre véget értek, és te már csak a második, vagy a sokadik leszel ennek a barátodnak. Nem tudsz mit tenni, és igenis fáj ezt megélni, tudom.

Tudomásul kell venned, hogy Te nem változtál, de a barátod, és az ő élete igen. Tehát bármennyire szeretnéd, a régi játékszabályok már nem érvényesek a kettőtök kapcsolatára sem. Vagyis újjá kell őket alakítani. Ez neked a nehezebb, és te szívsz vele többet, mert te vagy a "változatlanul maradt" fél. De ha sikerül új alapokra tennetek ezt a barátságot, talán lehet még jó újra. De soha nem lesz már olyan intenzív, mint régen.

Én ugyan már 31 éves vagyok, de ugyanezt éltem meg 23 évesen, csak női verzióban. Emlékszem jól ma is, mert én sem értettem, mi van, és nagyon fájt. Onnantól, hogy lett a legjobb barátnőmnek egy komoly kapcsolata, már nem keresett minden héten, holott korábban hetente egy órát beszélt velem telefonon. Sőt, felém sem nézett másfél hónapokig. Ezt akkor sem értettem, és, még 31 évesen sem értem, mert én sem ilyen vagyok. Attól, hogy van párom, ugyanúgy igénylem a baráti társaságot is. De el kell fogadni, hogy az emberek többsége nem ilyen. Mi azóta újra jóban vagyunk, de sok elfoagdás, és lemondás kellett hozzá a részemről. Olyan, mintha egy kettes számú barátságom jött volna létre ugyanazzal a személlyel. Teljesen más szokásokkal, "játékszabályokkal". És nekem volt a nehéz, mert a másik élete változott meg, nem az enyém. Remélem, érted, mire gondolok.