Hogy lehetne véget vetni ennek a barátságnak? Szerintem már nagyon egyoldalú, unalmas.17/f
12 éve vagyunk legjobb barátok. Mindig jól elvoltunk, megegyeztünk mindenben, jól szórakoztunk. Rengeteg hülyeséget csináltunk az elmúlt években, párért talán le is csukhattak volna minket. Nap mint nap együtt lógtunk, suli után is azonnal mentünk ki, vagy valamelyikünkhöz.
Most megállás nélkül az van amit ő akar, amit én akarok az hülyeség vagy unalmas.
Már semmi mélyebb témáról nem tudunk dumálni mint régen, mindenen csak poénkodik, nem veszi észre mennyire erőltetett poénjai vannak.
Napok is eltelnek úgy hogy nem beszélünk, most nyáron lassan új barátaim lettek. Egyik barátom itt a falusi kocsmában dolgozik nyáron, nagyon sokat voltam ott most szünetben, ott megismertem egy vagy 6 normális korombeli srácot. Van, hogy hajnalokig kintvagyunk, iszogatunk, dumálgatunk, hülyéskedünk.
Ő persze nem jön, mert "nem az ő barátai, ő inkább megy városba diszkóba, meg unalmasak vagyunk neki".
Azért szeret diszkóba járni, mert ott kiszolgálják piával. Mondtam neki, hogy ha ide kijönne meglátná hogy itt is ki vagyunk szolgálva, sőt haver sokszor beenged a pult mögé hogy szolgáljuk ki magunkat, írjuk egy lapra mit fogyasztottunk, a végén fizetünk.
Annyira idegesítő, hogy ő amikor elmegy nélkülem szórakozni ha netán írok neki nem ír vissza, de ha én kimegyek nélküle (márpedig mostanában minden este kimegyek a társasággal) 5 percenként irogat, hogy kikkel vagyok, mit csinálunk, ne igyak sokat... mintha az anyám lenne (még ő sem idegesít ennyire, ha megmondom hogy megyek ki majd jövök, akkor nem hivogat, irogat. Tudja hol vagyok és kész)
Egyszerűen már nem az a barátság ez mint régen. Sosem akart kijönni velem, hát csodálkozik hogy kerestem magamnak olyan barátokat, akikkel kiülhetek és normálisan beszélhetek?
A manapság szokásos vagánykodási kényszer (fiatalkorúként éjszakába nyúló ivás/bulizás, mások társaságára való görcsös szükséglet, szociális médiától való függés stb ) ellenére mégis van eszed és lelked is, ezt látom a soraid mögött.
Azt javaslom, hívd át magadhoz, tedd félre a telefont és a büszkeségedet is,s mondd el neki azt,amit érzel. Az öszinteség sokszor fáj,de néha az a legjobb recept. Nekem úgy tünik,nálatok is ez van.
Ne szégyelld,hogy hiányzik.
25f
Én már próbáltam vele beszélni, de semmit nem lehet értelmesen megbeszélni vele.
Egyszerűen már nincs is kedvem vele lógni, irritál a sok hülyeségével meg az akaratosságával...
Sokkal jobban érzem magam amikor az új barátaimmal vagyok, de ő meg olyan mintha féltékeny lenne akkor
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!