Miért nem tudom megtalálni a közös hangot a kortársaimmal?
Gimnazista korú lány vagyok... de egyszerűen jobb szó híján, nem tudok mit kezdeni a korombeliekkel.
Introvertált vagyok, azon belül is körülbelül olyan szintű szociális lény, mint a Death Note című animében L, de ettől függetlenül egyáltalán nem nevezném magam önbizalomhiányosnak, sőt egészséges önkritikával nézve talán az optimálisnál valamivel méretesebb is az egom. :D Így nem látom úgy, hogy bátorság-kérdésben rejlene a probléma. Nézem a sorozatokat, olvasom a könyveimet, figyelem a környezetemet, és látom az úgynevezett legjobb barátnőket, akik mindent megosztanak egymással, akik hihetetlen összhangban vannak, és furcsa, hogy én világéletemben nem tudtam kialakítani még csak ehhez hasonlót se senkivel.
A lányokkal alig metszi egymást a világnézetünk és az érdeklődési körünk, olyan dolgok érdeklik őket, amik engem legjobb esetben is untatnak. Néha nézegetem magam a tükörben, sminkelni is szoktam, de ez utóbbit nem tudom egy olyan kaliberű szertartásként elképzelni, mint ahogy ők kezelik; elővesznek mindenféle kencét és órákon át csak ezzel foglalkoznak, (gyakran csoportosan) mindenféle pörgős agymunkát igénylő plusz tevékenység nélkül. A másik dolog velük... a fiúk. A legutóbb is állandóan csak azt kérdezgette a csaj, akivel szóba elegyedtem, van-e barátom, szeretnék-e, milyen srácokat tartok helyesnek,mutogatták hírességek képeit, hogy szerintem jó pasik-e, én meg csak lefagyva pislogtam, hogy ez hogyan lehet ennyire központi kérdés. Nem mondom, hogy nincs olyan sztár speciel, akit jó külsejűnek tartok, de nagyon belső-orientált vagyok, így ennyinél meg is áll a dolog, nem tud megmozgatni a téma anélkül, hogy alaposabban ismerném az illető személyiségét.
Erősen logikai a beállítottságom, azt szeretem, ha valami olyannal foglalkozok, amin lehet gondolkozni, az ésszerűtlen viselkedést és a butaságot nehezen tolerálom. A stílusom eléggé nyers, aki normálisan áll hozzám, annál persze lejjebb csavarom a szúrási mérőn, de ez állandóan elég fárasztó. A lányoknál , akik az esetek döntő hányadában fényévekkel érzelmesebbek nálam, meg valahogy állandóan attól tartok, hogy akaratomon kívül megsértem őket.
Mivel sokan mondták már, hogy a stílusom és a gondolkozásmódom eléggé fiús, akikkel csak írogattam, többször hittek fiúnak, ezért felmerült, hogy talán ésszerűbb lenne fiúknál próbálkozni a barátkozással. Velük se lett nagyobb a sikerszéria; nem állítom, hogy nem kedvesek velem, de többnyire csak furán vigyorognak rám :/
Külső szemlélőként miben rejtőzhet a probléma azon kívül, hogy én nagy valószínűséggel nem erre a barátkozósdire vagyok kitalálva?
válasza:Kedves Kérdező!
Amint látod. igen sokáig törpöltem azon, hogy mit is válaszoljak, h. ne legyen túl hosszadalmas és unalmas...
Annál is inkább érintett a felvetésed, mert lányom eléggé hasonló cipőben járt (gimis korában) elmondásod alapján.
A válaszom már régen kész van, azonban már harmadszor estem neki, hogy rövid(ebb) változatban írjak (ami nem is oly rövid):
Az már fogalmazásodból látszott, hogy az <ego>/<no ego> küszöbén egyensúlyozol egy ideje...
Ha te a 6-os szinten érzed magad, ami minden további nélkül lehetséges, akkor kortársaid még az 5-ös szintet tapossák. De ez még önmagában nem baj... ami ennél fontosabb, hogy az ember ne ragadjon le, ne verjen gyökeret egy 'biztonságosnak' vélt mentális szinten. S ami még ennél is talán fontosabb, hogy lazán képes legyen az összes addigi szintek között lavírozni saját akaratából (nem pedig kényszerből). Hogy miért? Hát pont azért, hogy akár 4-5 éves óvodásokkal hoz össze a sors (pl. játszótéren, baráti, ismerősi társaságban) akkor is legyen türelmed azon a szinten 'társalkodni'. Ami persze elsősorban az óvodás korúaknak kedvez, de ugyanannyira hasznos a Neked is, de a korosztályodnak is. Úgy is mondhatnám: leereszkedni hozzájuk, az Ő szintjükre. (Csodálatos érzés, amikor áhitattal hallgatnak a kicsik!) S neked, aki már járt ott... nem is olyan nehéz, mert már ezt Te megtapasztaltad. Csak emlékezned kell arra a korszakodra.
A Te korosztályod többsége erre (is) kevésbé képes, azaz kevésbé hajlandó. Ők rögzülnek egy szinten, s ettől úgy érzik, hogy Ők már felnőttebbek, mint a kis "dedósok". S beszélgetnek 'női' dolgokról, vagy szépítkeznek órákig... mert az olyan 'felnőttes'. Ettől érzik magukat érettebbeknek... sokszor még nálad is. Ezért aztán fitymálhatnak is esetenként. (Ők azok, akik mindig Máshoz (etalonhoz) mérik magukat. (viszonyítanak, minősítenek, értékelnek)
De ez ne is zavarjon Téged, ha esetleg fitymálnának. Mert annak fele sem igaz. Ismered a mondást? "A látszat mindig csal!" Ezt úgy tekintsd, hogy Te magad vagy a látszat (aki mindig csal) a Téged meg-nem-értő korosztályod szemében. Persze nem szándékosan csalsz, hanem csak Nekik tűnik csalásnak. Mert vannak a dolgok, amit a 6. szintről lehet látni... momentán az összes többi alatta lévőt. De egy adott szintről pl. az 5-ről felfele nem lehetséges látni, se a hatost, se hetest, stb... Ezért tűnik csalásnak, szemfényvesztésnek, érthetetlennek, 'butaságnak', ha valaki náluknál felsőbb szinten áll (mentálisan). (A boszorkányok elégetése is a meg-nem-értésükből fakadt.) Így lehetséges, hogy alsóbb szintű számára egy magasabb szinten álló ember 'komolytalan', mert számára érthetetlen. Mert nem látnak felfele, ezért nem is értik. Ez kb. olyan, minthogy a (mentális) vak nem érti a fél-szeműt, de a félszemű sem érti a tisztán látót. S nem is nagyon értik meg egymást, mert mint mondottam alulról felfelé nem lehet látni, csak fentről lefelé. (intelligencia szintre, dimenziókra is igaz) Ezért is érdemes törekedni a 'tisztán látás' felé (mondják úgy is: Buddha tudat), mert ahogyan halad az ember az útján (én is, Te is, Sokan) egyre több mindenre lesz rálátása. Mondom, a hibát ott követik el legtöbben, hogy megrekednek, letáboroznak valahol, tehát nem járnak a saját útjukon. (Az út pedig azért van, hogy járjunk rajta. Egy nagyszerű magyar szó: 'ÉLET-ÚT') Szóval az élet értelme nem az, hogy (anyagi) dolgokat, kincseket halmozzon az ember (ami célként lebeg sokak előtt, pedig az csak egy eszköz), ami úgyis elporlad idővel, hanem hogy pl. minél többet megtapasztaljon az univerzum, az emberi lélek, a 'mindenség' milliónyi eddig még meg nem ismert (vagy ellentmondásos, paradox) jelenségei közül (mint pl. tetralemma, alagút hatás, kvantum-összefonódás, stb.)
Tehát, a javaslatom:
Keresd azon emberek társaságát, akikkel el tudsz beszélgetni, dialektikusan vitázni olyan dolgokról, amik Téged is, Őket is hasonlóképpen érdekelnek. Akinek társaságában jól érzed magad... és fogod tapasztalni, hogy olyankor az idő csak úgy repül... S ne számítson, hogy hány évesek, milyen korban vannak... nem a kor dönti el, hogy ki 'gyerekes' és ki pedig'felnőttes', vagyis az értelem (érettség) mely fokán állnak. Én már találkoztam 60 éves "öreggel", aki sokkalta 'gyermetegebb' gondolkodású volt, mint saját fia. Tehát a Wilberi szintjük is különbözött jócskán, s a fia állt magasabban.
Viszont egy dologra vigyázz. Figyeld önmagad, ha 'lefelé' is nézel, sose nézd le a náladnál picit alacsonyabb értelmi szinten lévőket, mert az a Te EGO-dat hizlalná. Inkább ereszkedj le hozzájuk, akárcsak az óvodásokhoz és érezd jól magad velük, amíg a külső körülmények fennállnak. (Mert ugye lehetsz kényszerből is ilyen szituációban)
Jóleső érzésed lehet ugye, ha náladnál butább, alacsonyabb szintű emberrel találkozol. Ez arra az esetre vonatkozik, amikor korban hasonló és csak kicsi eltérés mutatkozik. Mert akkor őhozzá képest okosabbnak érzed magad... ami persze lehet így is (de nem biztos). Mégis azt mondom, SOSE 'másokhoz', a Másikhoz képest mérd magad. Bárki is legyen az. Csak önmagadhoz képest mérd magad. A tudásod, az elméd felfogóképességét, a fogékonyságod, a külalakod (szépséged), egészséged, stb. Az is épp elegendő feladatot ad neked.
Azért is mondom: keresd a 'hason-gondolkodásúak' társaságát, mert majd idővel magad is érezni fogod, hogy amitől egy bizonyos élethelyzetedben picit is viszolyogsz, nos pont abban kell erősödnöd, pont azt kell csinálnod, mert abban vagy még kiforratlanabb, azaz gyengébb. És most az utolsó mondatodra reagálom, amikor is "nagy valószínűséggel nem erre a barátkozósdira vagyok kitalálva" írod. De, hozzáteszem, már önmagában is biztató, hogy 'valószínűségről' beszélsz. Ez tetszik, hiszen arra mutat rá, hogy a kvantummechanika alapgondolata nem áll tőled távol (sőt, egész közeli!), ahol is kezdenek már a tudósok, fizikusok, kutatók ráébredni a lényegi kérdés helyes megfogalmazására... miszerint mindennek csak VALÓSZÍNŰSÉGE van adott körülmények között, adott kontextusban.
De, ha az "erre a barátkoz..." -ból az 'erre' szócskával a közvetlen korosztályod eddigi ismerőseire akartál rámutatni, akkor... Igen, neked tényleg nem velük kellene erőltetned megtalálni a társalkodásban az összhangot. Ezért is mondtam, keresd azon "nem pont" kortársaid ismeretségét, akikkel jól érzed magad. Vagyis ne gubózz be egyfajta nagy magányosságodba, hogy Téged senki nem ért meg... Ha ilyen, téged meg nem értőkkel találkoznál, inkább azon legyél (tekintsd feladatodnak), hogy Te megértsed Őket! Mit, miért mondanak és tesznek. Hááát, nem is olyan egyszerű ez sem... ha azt a tényt veszed alapul: ahogyan Ők cselekednek, annak is van létjogosultsága...tehát magának a butaságnak.
Hidd el, ha kitartóan keresel, találsz is olyan embereket (fiút/lányt mind1), akik 'egy húron pendülnek' Veled. Aki keres, az talál!
Amit eddig leírtam, nem tanács, csak javaslat. Aztán úgyis Te döntesz a saját utadon járva.
Az ERŐ legyen Veled Utadon.
válasza:Teljesen véletlenül találtam rá erre a kérdésre, de nagyon szórakoztató volt olvasni a kifejtésedet. Az a baj, hogy sajnálatosan túlfejett az egyéniséged :D
Amúgy tényleg csak a kortársaiddal nem találod a közös hangot, vagy általában az emberekkel?
Illetve így pár óra híján 5 évvel később mi a helyzet?
(u.i.: Yoda m(ester?) utolsó válaszába csak bele-bele olvastam, ezúton kérek elnézést tőle a türelmetlenségemért)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!