Legjobb barátnőm nárcisztikus, mit tegyek?

Már 26 évesek vagyunk, és őt középiskola óta ismerem. Sokáig kb csak én voltam neki, később egyre jobb lett a kapcsolatunk. Aztán ő talált egy csomó új barátot, ami amúgy tök jó, de azóta mintha én ki lennék tolva egyre jobban.

Közös ismerősök lettek, és amikor találkozunk így akkor neki mindig van valami baja. Mit mondtam XY nak, hogy viselkedtem előttük, mit mondtam neki stb. Ilyenkor (jogtalanul) bocsánatot kell kérnem, mert őfelsége addig nem beszél velem. De volt már, hogy megsértődött, mert csendes voltam, vagy nem úgy szóltam a telefonba, ahogy ő elvárta, vagy az ő panaszkodására nem válaszoltam egyből. Ilyenkor kuncsorognom kell neki.

Panaszkodás, mert vagy 8 éve ez rutinszerű lett. Ez a baja, az, ez tetszik neki, meg az. És picsog. Ha találkozunk csak mi ketten, akkor sisncs baja velem, de mindig nyafog, hogy jaj de depressziós, jaj a mai világ, jaj stb. Van, hogy 1 héten majdnem minden második nap panaszkodik, nyafog.Többieknek nem panaszkodik, körbekérdeztem. Volt egy idő, amikor ő sokat alkoholizált és húzott le magával. De azért ivott, hogy elfelejtse a hétköznapokat. Én ilyenkor próbáltam mindig jó szót szólni, akár tanácsot adni, érdeklődni.

Fordítva nincs így. Nagyon ritkán szoktam lelkisimit kérni, és olyankor max meghallgat és lerendez egy két szóval, aztán témát vált. Legutóbb egy elég nagy gondom volt, ő nem bátorított, lehúzott és felhánytorgatta a hiányosságom, a hátrányom, miért is alakult ki a gondom. Azóta nem beszéltem vele, ő meg régebben kijelentette, nem szokott bocsánatot kérni senkitől. Szerinte a legjobb barát dolga a hiányosságokra való rávilágítás és a realizmus.

Tudja, hogy ez a bajom, nem beszéltem vele, én meg várhatom, hogy elnézést kérjen. Nagyon unom. Kb 2 éve hasonló miatt vesztem össze vele és akkor mindig mondom, hogy az utolsó volt.

Nem tudom, én érzem magam rossznak.