Volt már veletek ilyen? Bele szerettetek a barátotokba? Hogy alakult?

Nekem a szomszéd fiú a legjobb barátom. Óvoda társam volt,általános iskolában 8 évig padtarsak voltunk. Ezután lettünk elválaszthatatlan barátok mai napig. Mindennap kimegyünk kutyát sétáltatni.

Nekem sosem volt az esetem:) de tényleg nem.

Az én ideálom: magas,vékony,széles vállú

Míg ő: velem egy magas, husis fiú :)

Nekem azóta voltak kapcsolataim,ezek közül egy komoly,4 éves, megcsalt engem a volt pasim,a barátom pedig végig támogatott és elfelejtette velem.

Ő sokszor érzékeltette,hogy többet érez,de én mindig elhesegettem és valahogy átteteltem a témát másra,hogy ne is gondolkodjunk ebben,mert mi csak barátok vagyunk és ez így van rendjén.

De ahogy telt múlt az idő és ahogy rájöttem,hogy mennyire(bocsánat) értelmetlen és borzalmas fiú van.

Rájöttem, hogy fölösleges új fiú után keresnem,hiszen itt van Ő. Aki megért,akivel önmagam lehetek,akinek bármit elmondhatok, aki sose néz hülyének, akivel őszintén nevetek es sosincs néma csend,valaki mindig beszél. Akivel még sose vesztem ossze es mindig is szamithattam rá. Es sose verne at.

Igen, kellett ehhez 20 év hogy rajojjek!!!!!!

Azonban már késő,már hiába igyekszem tudtára hozni,hogy rájöttem tetszik nekem. És hogy én is vele szeretnek lenni,mivel fordult a kocka.

Mivel mi elkoltozink az orszag masik vegere a csaladdal es penzugyileg egyikonk sem teheti meg,h egyutt legyunk es utazgaljunk. Sajnálom,hogy ez így alakult.

20L

Most érzem úgy, eddig sehogy sem alakul.

Nemrég ismertük meg egymást, már az elejétől éreztem, hogy ő egy normális fiú, udvarias volt, de vele teljesen önmagam lehettem, pont mint 2 barátnőmmel, így őt is barátomnak gondolom. Tudom, hogy tetszem neki, azt is mondta viszont, hogy ő az ilyen dolgokba nem éli bele magát, eddig se jött össze neki egy barátnő sem, szóval megszokta, mellesleg azt is megjegyezte, hogy most ilyesmire nincs ideje...

Én éppen most akarom az eddigi csalódásaim kiheverni, és egész nyáron magamat szeretném építeni, ezt ő is tudja, de azért van, hogy olyan dolgokat mond, amiket egy barát nem.

Ma viszont találkozott egy másik lánnyal, szóval elrontottam. Talán akkor mégis vége van.

Első kommentelő voltam. Végül képzeljétek el, hogy a költözés ellenére megpróbáltuk a kapcsolatot, egy pár hétig tényleg úgy éreztem, hogy én is beleszerettem, de amikor megfogta a kezem és szájon puszilt én rájöttem, hogy ez nem megy nekem. Hiszen rájöttem még sem tetszik nekem, még sem az esetem, nem vonzódom hozzá:(

Nem is értem magam, mert mikor írtam az első kommentem pár hétig azt hittem, hogy na ő lesz az igazi. Bánom, hogy elrontottam ezzel a barátságunkat. Ha eddig kitartottunk, nem lett volna szabad ezt tenni. Megértette, hogy egyszerűen még sem vonzódom és nem tudok szerelmemként tekinteni rá. Fájt neki tudom, de igazából kb. 2 nap után jeleztem neki, hogy minél hamarabb hagyjuk abbba. Utána nem sokkal elköltöztünk. Azóts találtam magamnak valakit, akire igazi férfiként tekintek, nagyon vonzódom, idálom, imádom. 3 éve vagyunk együtt és jövőre házasodunk és összeköltözünk, utána családot szeretnénk alapítani.

Azóta a barátommal eleinte megszakadt a kapcsolat, haragudott és mondta is, hogy rosszul esett neki, hogy még se kellettem neki, de akkor más nem volt képben. De mivel igazából semmi nem volt épphogy a szánk összeért egy mp-re, mert azonnal elkaptam a fejem meg a kezemet megfogta kb. Egy 20 percre, azt gondolom, hogy így ezért is tudta kicsit elfelejteni és most már újra jóban vagyunk, mint régen. Szoktunk beszélgetni, sőt még szeretne jönni az esküvőnkre is, aminek nagyon örülnék. Szeretem őt nagyon nagyon nagyon, mint barátot és mindig számíthattunk egymásra. Ő volt gyerekként a legjobb barátom, a szomszédom. Nem volt barátnőm a szomszédban és ha ő nincs en mindig magámyos lettem volna. Ő volt aki kijött velem mindennap. Ő volt aki suliban hozzám szólt es hajlandó volt 8 évig a padtarsam lenni.

Ez kölcsönös volt, mert ő se volt az a népszerű fiú, rajtam kívűl nem voltak barátai.