Ti is vágytok néha olyan örökké tartó barátságra, mint amit az animékben látni?
Én lassan 27 éves leszek, de még mindig nem sikerült úgymond igaz barátokat találnom. Anno gimiben a legjobb barátaimnak köszönhetően az egész osztályban nevetség tárgya lettem, ami kicsit még most is fáj. Nem rég visszaültem az iskolapadba, nemsokára végzek az egyetemen, de itt sem kerültem közelebbi viszonyba egyetlen társasággal sem. Mondjuk ennek egyik oka az is lehet, hogy a többségük 18-20 éves. XD
No mindegy, csak érdekel, hogy van-e még más is olyan helyzetben, hogy nem maradt meg egyetlen gyerekkori barátsága sem.
Ugyanígy érzek, kicsit fáj, de remélem sikerül igaz barátokat találnom.
Nagyon jól esne.. Én csak 19 éves leszek, de természetesen nekem is fáj az, hogy nincsenek ilyen emberek jelen az életemben..
Nekem úgy érzem mázlim van. Van pár barátom akikkel általános alsó vagy ovoda óta ismerjük egymást és napi szinten beszélünk. Mind más sulikba jártunk és más merre megyünk, de bulizni együtt járunk, tartjuk a kapcsolatot és jól elvagyunk.
Nekem ami egy-egy animében nagyon tetszett az az hogy a szereplők úgy voltak barátok hogy közben valamit alkottak közösen. Például a Bakuman-ban ugye képregényt rajzoltak vagy a K-on!-ban zenéltek. Azért hozom fel példának, mert nekem is volt diákkoromban pár bandám. De mindig az lett a vége hogy a csapatot nagyon kedveltem, de nem vette egyik se komolyan. Pár fellépés volt max közeli helyeken. Én meg sajnos olyan vagyok hogyha valamit csinálok akkor azt vagy jól vagy pedig sehogy. Ha tanulni kellett volna valamit az soha nem ment senkinek, senki se akart semmihez se igazodni. És sose akart rajtam kívül senki semmilyen áldozatot meghozni.
Látni filmekben meg neten is hogy középiskolások mennyi mindent csinálnak szabadidejükben. Kreatív, menő dolgokat. Én mindig vágytam egy olyan társaságra akikkel ki lehet élni az embernek a kreativitását. Legyen az akár kis amatör filmek forgatása, azokhoz kellékek gyártása vagy bármi kreatív dolog. Vagy csak egyszerűen utazgatni. De nem. Középiskola alatt a közös programok az osztálytársakkal vagy ivászatok voltak vagy nem léteztek, mert egyszerűen mikor előálltam bármi ötlettel megkaptam hogy hülye vagyok amiért ilyeneken gondolkozok (nem vicc, tényleg ezt mondták). Az maradt hogy otthon egyedül éltem ki magam, legtöbbször cosplay készítésben, meg eljártam sportolni.
Most már hogy van autóm azt szépítgetem, javítgatom ezek helyett szabadidős hobbiként.
Szóval bár vannak nagyon jó barátaim akikre tényleg számíthatok ha baj van. De olyan szintű "animés" vagy sorozatos együtt dolgozunk és valamin és állandóan együtt lógunk barátságot nem hiszem hogy van.
20/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!