Miért van az hogy nem bírok szoros emberi kapcsolatokat kialakítani? Haverságnál többet szeretnék. Más is van így? Hosszú nyavalygás következik, köszi ha elolvasod! Írd le a te sztoridat is, ha van.

Kedves kérdező!Sajnos ez gyakran előfordul,hogy emberek akikkel évek óta összejárunk,a barátainknak tartjuk őket,mégsem tudnak rólunk alap dolgokat.Ha folymatosan összejárok valakivel számomra alap,hogy tudom mivel foglalkozik,mikor van a születésnapja meg néhány fontosabb információt is róla.Nekem is volt két lánby akikkel 5-6évig időnként összejártunk általában két hetente volt,hogy ritkábban.Ők ketten régebb óta ismerték egymást,jobban részt vettek egymás életének eseményeiben-amikből én kimaradtam.Az egyikük születésnapi köszöntőket se küldött általában.Ha személyesen is köszöntöttem ő hónapokkal később köszöntött vagy nem is köszöntött.Emellett sok rejtett,fondorlatos megnyilvánulása volt.Eltávolodtam tőle,már nem érdekel.Egy ellenérzés van bennem az irányába.Szinte mindig magáról beszélt,ha kérdezett is,feleltem de mintha üveg fal lett volna közöttünk,látszott a válasz már nem érdekli,nem jön át neki.

Elég személytelen világban élünk.3hónapja járok egy önismereti csoportba ahol 6-an vagyunk és havonta kétszer jövünk össze.Ott is van aki nem képes megjegyezni öt ember nevét és kicsit sértő tud lenni mikor a foglalkozás közepén megkérdezi mi is a neved.

Olyan érzésem nekem is volt már bizonyos emberekkel,társaságokkal kapcsolatban,hogy találka után rosszabbul éreztem magam,mert akkor jöttem rá milyen üresek is ezek a kapcsolatok.Ez annyiban változotthogy másként kezdtem el megélni az emberi kapcsolataimat.Amit kapok azt adom.Ha a másik nem tesz a kapcsolatért én sem teszek.Vannak akikkel csak szinházba,moziba meg egyéb rendezvényekre járok el.Van akivel sétálni járunk el,stb.

Végigolvastam az írásodat, de sajnos nem tudok tanácsot adni. Átérzem a helyzeted, bár az enyém még is más... a végeredmény ugyanaz, szinte feleslegesnek,idegennek érzem magamat a társaságban és emiatt magányossá is válok.

Gondoltam, hogy nem töröm magam a barátságra akkor, próbáltam másokkal esetleg összeismerkedni, de sajnos abban a helyzetben ragadtam, hogy mostmár a volt társasággal még olyan szinten sem vagyok jóba mint régebben, az újban meg szintén az ismeretlen, annyira senki nincs vele jóban tag vagyok, csak itt már megszokásból sem hívnak meg, csak ritkán becsúszok egy-két összejövetelre, ha valaki megemlíti vagy úgy alakul.

Elég kellemetlen, annyival könnyebb a helyzetem, hogy én még csak 18 éves vagyok, lassan megyek egyetemre és reménykedem, hogy ott jobban ki fogom tudni alakítani a baráti társaságomat!

18/L

Ha több létszámú a társaság akkor nem igazán tudtok egymásra figyelni mert többen vagytok. Ilyenkor nem az egyénekre terelődik a figyelem, milyen mély a kapcsolat, hanem mindenki mindenkire figyel felszínesen, és inkább az a lényeg mit csináltok, miről beszéltek.

Ha kapcsolatot akarsz elmélyíteni, akkor személyesen kell beszélgetni másokkal, kettesben vagy hármasban, személyes témákról.

Pár nappal ezelőtt ismerkedtem még épp egy új sráccal. Mindketten 6 fős baráti társaság tagjai vagyunk, de mi ketten nem találkoztunk eddig, csak most.

Eleinte az egész csapattal együtt beszéltünk, szórakoztunk, de volt amikor kimentünk cigizni, akkor például ő meg én voltunk kint. Elkezdett mesélni valamit, én kérdeztem tovább mert érdekelt, és néha említettem magamból is egy kicsit hogy ismerjen.

De nagyon személyes dologról beszéltünk (szexről és a barátnőiről), én pedig mindig úgy szóltam hozzá hogy éreztettem vele nagyon figyelek.

Utána visszamentünk a csapatba, és máris érezni lehetett hogy ő már kialakított egy sokkal pozitívabb képet rólam.

Később is beszéltünk többet, nagyon sokat mesélt én pedig közben próbáltam tanítani (pl. mesélte hogy a barátnője kicseszett vele, és éreztettem vele hogy a barátnője volt a rossz és nem ő.) ezzel folyamatosan egyre jobban érezte magát miattam.

A srác folyamatosan dicsért utána hogy mennyire szeret, és milyen jó beszélgetni velem.

Egy nap kellett ahhoz hogy rohadt mély kapcsolatunk legyen.

Alkalmazkodnod kell egyes emberekhez úgy, hogy közben saját magadhoz hű vagy. Add magad, magadból adj mindig egy kicsit még ha nem is érdeklődnek, és pozitív visszajelzést adj mindenkinek.

"Ebből a 8 főből van, aki azt sem tudja hogy mit dolgozok vagy hogy hol."

Ez nem erről szól. Ha nem jó érzés valakivel az alap beszélgetés, jó hogy nem fogják érdekelni hogy mit dolgozik a másik. Felszínes lenne az egész, mintha buszon ismerkednél meg valakivel ami semmi érzelmi kapcsolatod nincs de kell téma amiről beszélsz ezért megkérdezed a munkahelyét.

Érzelmek számítanak amikor mélyíted a kapcsolatot, akármiről beszéltek is csak jó érzése legyen a másiknak, hogy milyen lazán lehet veled dumálni bármiről.

A baráti körömben nekem fejezik ki legjobban hogy szeretnek, mert a többiek ítélkezőbbek. Én kimutatom hogy bármit elmondhatnak, nincsenek tabuk, nincs szégyen, ezért árad belőlük a szó.

Tehát, persze hogy a csaj népszerűbb nálad. Nem az lesz a népszerűbb aki több ideig van ott, hanem aki jól alakítja az érzelmi kapcsolatát másokkal.