Lehet egy régi haverból barát is, így 24 évesen?

1-esre ne hallgass, kérdező. Csak az ő szegénységi bizonyítványét tölti ki, hogy elkoptak az életéből a barátok.

Barátság igenis létezik, még ha manapság kevesen ismerik is a mibenlétét. Valójában ez egyik legszebb érzelem, olyasmi, mint a szerelem. Csak míg utóbbi a faj-, addig az első a létfenntartást hivatott szolgálni. Abban ugyanis igaza van 1-esnek, hogy érdekek mentén szövődnek a barátságok. Az egész az őskorból ered, amikor az ellenséges hordákkal hadakozó, vagy a több tonnás mamutokra vadászó ősembernek nagyon nem volt mindegy, hogy a mellette kőbaltát szorongató torzonborz alak megvédi-e ez ő seggét, ha bajba kerül, vagy csak a saját irháját menti? Bizony, igaz! Az egymásra utaltság a barátság igazi táptalaja. Ezért aztán manapság leginkább csak a tűzoltók, vagy kommandósok között fedezhető fel az IGAZI férfibarátság.

A legszebb, legtartósabb barátságok egyébként valóban gyerekkorban köttetnek, és ezek végigkísérik az egész életünket. Nekem három olyan gyerekkori barátom van, akiről, noha olykor évtizedekig nem látjuk egymást, tudom, hogy habozás nélkül dobná félre a saját problémáját/életét, ha olyan bajba kerülnék, amit csak ő tud megoldani. És ezt ő is tudja rólam.

Felnőttkorban egyébként a fajfenntartás kerül előtérbe, ilyenkor a barátságok háttérbe húzódnak, csendesen szunnyadnak. 40 fölött aztán újra felerősödnek, és új barátokra is ilyenkor tud könnyebben szert tenni az ember.