Mit csináljak? A barátnőm megváltozott.

Szóval legjobb barátnők vagyunk, kb. 2 éves korunktól, egy oviba és suliba is jártunk/járunk. Az utóbbi időben jóban lett egy másik lánnyal (nevezzük x-nek). Semmi bajom sincs vele, csak akkor veszem észre, mennyivel jobban kijön vele, mint velem. Ha velük vagyok, röhögcsélnek, észre se veszik milyen fapofával nézek rájuk, nem érdeklem őket. Néha felhozza barátnőm, hogy miről beszélt x-szel. Na engem soha az életben nem hívott, csak leckét kért tőlem.

A másik dolog a viselkedése. Bnőm úgy nőtt fel, hogy ha valamit nem csinált jól, az anyja leszólta, hogy látod ezt a bnőd jobban csinálja! Próbáltam elterelni erről a figyelmét. Nagyon szűkszavú, ha hülyéskedek, csak nevet, vagy nem szól semmit, ha meg is szólal, csak pár mondtatot. De én így szeretem. Amikor x-szel van, más. Lökdösi, visszaszól, röhög és ugrál. Mintha kicserélnék. És ilyenkor magamat hibáztatom, hogy biztos bennem van a hiba.

Próbálok mások előtt is megnyílni, ezért ott van az edzés és a zene, ahol nagyon jól elvagyok, ott viszont én vagyok a második barát. A pót. Mert már úgy ismertek meg, mint "az a lány és a majdnem ikre".

Ez a lány áldás és átok is. Mindig velem volt az eddigi életemben, de miatta nem tudom, milyen dolog a barátkozás, és most, hogy elment, egy szinten magamra maradtam. Mintha az egyik felem üres lenne. Mit tegyek?