Volt már úgy, hogy újra kerested egy régebbi barát társaságát, de csalódtál a személyében, mert teljesen megváltozott?
Hosszú, szóval előre elnézést kérek.
Kb. Két éve összefutottam egy régebbi ismerős/baráttal, akivel közös társaságban voltunk.
Megörültem, mert értelmes, kedves lánynak tartottam.
A másfél év alatt viszont kiderült, hogy eléggé megváltozott.
Olyanná lett, mintha az összes negatív nőkről alkotott sztereotípia egyesült volna benne: kibeszélte az általam is ismert barátnőit, de nagyon durva titkokat fecsegett ki róluk (akkor valószínű engem is másoknak); rettentően felszínes; magas elvárások párkapcsolat-férfiak terén; ha egy férfi rámosolyog vagy kedves vele, az biztosan halálosan szerelmes belé; az összes nő irigy rá stb.
Az utóbbi időben többször elmondtam neki, hogy eléggé különbözünk, de ő nagyon ragaszkodott a barátságunkhoz, mivel gondolom jó lelki szemetesláda vagyok, meg jókat buliztunk együtt. Altattam a "szakítást".
Pár napja viszont megtudtam egy közös ismerősünktől, miszerint az ominózus lány olyanokat mondott neki (meg ki tudja kinek), hogy én azért nem viszem közös iszogatásra, sétákra találkozásokra a barátomat, mert féltékeny vagyok rájuk, mivel a barátomnak biztosan tetszik (egyszer találkoztak, akkor is én rángattam el szegény barátomat, nem kimozdulós). Igazából a feltételezés primitívsége bántott meg, meg ez a fajta beteges egoizmus.
Ti elküldenétek a ...ba, vagy hagynátok, mert a közös ismerős is bajba kerülhetne emiatt, esetleg volt valakinek hasonló "barátja"?
Néha olyan volt már, mintha valamiféle mentális problémája lenne.
Köszönöm, ha elolvastátok, meg a válaszokat.
Itt nem is az a kérdés, hogy velünk volt-e már ilyen (szerintem hasonló mindenkivel történt), hanem hogy te mit csinálj.
Én szépen lassan, de határozottan lekoptatnám. Nem mondom, hogy egyből megszakítanék vele minden kapcsolatot, de egy ilyen után annyira megváltozna az illetőbe vetett hitem, hogy akarva-akaratlanul is eltávolodnék tőle.
Ha ér neked annyit a barátságotok (bár nem úgy tűnik), beszéld meg ezt vele őszintén. Még az is lehet, hogy egy hatalmas félreértés az egész. Mindazonáltal talán hasznára lehetne, ha valaki őszintén elmondaná neki, milyennek látja. Aztán igazából az alapján döntenék a továbbiakról, hogy ezt a kritikát hogyan fogadta.
Egyébként ezért hülyeség másokat kibeszélni, és aztán azt továbbadni, mert azért valljuk be, mindannyiunknak vannak alternatív valóságai. Úgy értem, nem biztos, hogy ugyanazt mondod egy emberről, mint amit szemtől szembe neki mondasz. Hazudni sem kell ehhez, csak másképp fogalmazni. Ha pedig valaki ezeket a másképp fogalmazott dolgokat még továbbadja a saját szavaival, esetleg színez is kicsit rajtuk, na abból elég nagy félreértések és sértődések születhetnek úgy, hogy a pontos okokat már egyik fél sem tudja. Ezért jó mindig azzal megbeszélni a problémát, akivel problémánk van.
Fú, hát köszönöm a tartalmas választ! Nagyon jókat írtál.
A kritikát nagyon nem tűri, ha valaki kritizálta, akkor az csak irigy lehet, igen én is megkaptam.
De azért igazad van, megpróbálkozom egy kis elbeszélgetéssel utoljára, bár nem sok reményt fűzök hozzá, de talán tisztázódik valami.
köszönöm még egyszer!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!