Miért vagyok ennyire introvertált? Mit kéne tennem, miért lettem ilyen?
Nincs sok barátom, csak néhány közeli, és ismerősök, de mégis egyre másra koptatom le őket, egyszerűen nincs kedvem hozzájuk, ha hívnak, hogy találkozzunk, én mindig kitalálok valamit, hogy nem érek rá. Ha írnak nekem csak pár mondattal válaszolok, nincs kedvem beszélgetni velük. Jelképesen néha erőt veszek magamon, és én is rájuk írok, de egyszerűen nem érzem azt, hogy szükségem volna rájuk.
Tudom, tudom, ez most iszonyú ellenszenvesen hangzik, az is, de ez van.
Nincs mit mondanom nekik, megvagyok magamban, nem szeretem az embereket, de közben látom, hogy ez így nincd rendben, ilyen korban kell, hogy barátkozzak, bulizzak stb...
Lehet, hogy csak új embereket kellene megismernem, de nem igazán tudom hogyan.
Rengeteg különórára járok, mellette végzek mindenféle kurzusokat azzal kapcsolatban ami érdekel, szóval járok társaságba, mégsem barátkozom senkivel, csak ülök és hallgatok. Ha mégis találkozom egy ismerősömmel, akkor is hallgatag vagyok, mindig az jár a fejemben, hogy miért érdekelné őt az életem, és miért érdekeljen engem az övé? Pláne amikor pletykálni kéne vagy kibeszélni valakit, amit köztudottan imádnak a velem egykorúak, akkor sem tudok mit hozzátenni, mert mi köze hozzá bárkinek, hogy mit csinált valaki, pláne ahhoz, hogy erről én mit gondolok?!
Mit kéne tennem, hogy legyek nyitottabb, hogy változtassak ezen? Érzem, hogy kezdenek eltávolodni tőlem a barátaim, és ez csak és kizárólag az én hibám! És ami nagyon zavar, hogy ez tulajdonképpen nem zavar, nem érzem rosszul magam egyedül, de közben tudom, hogy ez így nincs rendben!
Ti mit tanácsolnátok, min változtassak, hogyan változzak?
Hogy legyen bennem igény a társagágra?
16/L
válasza:Nem lehet mindenki egy szószátyár, mindenki előtt bohóckodó alak. ;)
Kicsit talán önbizalomhiányos is vagy, lebecsülöd a saját értékedet, mindenben magadat hibáztatod, és nehezen nyílsz meg.
De kedvesnek, érdekesnek és megbízhatónak tűnsz, én például szívesen barátkoznék veled.
válasza: válasza:"Tudom, tudom, ez most iszonyú ellenszenvesen hangzik, az is, de ez van."
Egyáltalán nem ellenszenves. Az introvertáltság veled született, éppen ezért rendben van. Ahogy gombnyomásra nem lehet szerelmesnek lenni, úgy a társaságra való igényedet sem tudod megtanulni, ha benned nincs meg. Bár valamennyi igényed biztosan van, máskülönben nem ijesztene meg, hogy kezdenek eltávolodni a barátaid.
"És ami nagyon zavar, hogy ez tulajdonképpen nem zavar..."
Ne zavartasd magad. :) Az azt eredményezi, hogy kényszerből teszel olyat, amit szíved szerint nem tennél. "Ilyen korban ezt meg azt kell tenni...?" nem kell. Úgyis van egy csomó kötelezettség, ami csak elveszi az idődet, legalább a többit oszt be úgy, ahogyan te szeretnéd. A gond az, hogy ha külső nyomásra más arcot mutatsz a barátaidnak, mint amilyen vagy, akkor elbizonytalanítod őket. Ők is érzik, hogy valami nincs rendben, mert nem tudod mindig ugyanúgy feltenni az álarcot. Ha viszont tudják, hogy te ilyen vagy, akkor őszintén tudtok egymáshoz viszonyulni. Lehet, hogy valaki nem tudja feldolgozni a tudatot, hogy neked nincs rá szükséged, ő valószínűleg nagyon kötődő típus. Becsapod, ha azt játszod előtte, hogy te is kötődsz. De aki hozzád hasonlóan erősen introvertált, annak ugyanúgy nincs rád szüksége, mint neked őrá. Ettől még jól érezhetitek magatokat együtt, sőt akár mély dolgokról is beszélhettek, ami mindkettőtök számára hasznos. Az introvertáltak általában szeretnek a dolgok mélyére látni. Aztán ha hónapokig (akár évekig) nem beszéltek, majd újra valamiért felkeresitek egymást, már a felkeresés szándékát sem fogja megmérgezni a gondolat: "de hát mit fog szólni ennyi idő után" - és már le is tettél róla, hogy ráírj, felhívd. Pont az a kapcsolatotok lényege, hogy semmilyen kényszeresség nincs benne, akkor szakítjátok meg, amikor akarjátok, és akkor erősítitek meg újra, amikor akarjátok. A kapcsolat van értetek, és nem ti a kapcsolatért.
Az introvertáltság előnye ez a fajta szabadság. Csak ezt nehéz felismerni egy olyan lénynek, mint az ember, amelyik egy extrovertáltság-orientált társadalomba születik teljesen magatehetetlenül. Te is fiatal vagy még, szerintem egyelőre elég annyi, hogy tisztában vagy vele, az introvertáltság nem betegség, és mivel sokan nem szeretnek, netán nem is tudnak egyedül lenni, neked van egy ilyen kiváltságod. Ne engedd elfojtani, és ne is kérkedj vele. Csak tudd, hogy van.
válasza: válasza: válasza: válasza:#7 igaz.
De a kérdező extorveltát kíván lenni, ezért a gumicukor napi fogyasztása javasolt.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!