Mi van velem? Meg a környezetemmel?

17/F ~Jó ideje úgy érzem, mintha mindig tartalék lennék bizonyos embereknek. Tudjátok, az érzés mikor elméletileg jóban vagy mindenkivel, de nélküled is teljes a kép. Mindenkinek meg vannak a kapcsolatai, barátságok, stb. Náluk minden zajlik ahogy kell! Nálam viszont más a helyzet. Úgy érzem, mintha kevés lennék a szemükbe, sőt ahogy már írtam úgy kimondottan nem is játszok fontos szerepet senki köreiben. Néha itt-ott vagyok, ahol éppen van hely. Mostanság szoktam magamban lenni. Olvasni, stb... Nem játszom a fejem, hogy "jajj nekem milyen rossz, mert blablabla.." szimplán nem beszélek senkivel sem. És ami a poén, hogy akikkel eddig beszéltem, viccelődtem néhány jó pillanatomban, azok nem is keresnek egyáltalàn. Egy ideje már kisérletezek azzal, hogy vajon hányan jutnak el odáig, hogy kivételesen ők köszönjenek elsőnek elvàrások nélkül. A szám döbbenetesen alacsony lett! Aztán ott vannak a "barátaim" akiket nem tudok hova sorolni már. Amióta külső szemlélő vagyok a társaságukban alkalmanként,mikor ott vagyok (ez iskola egyébkênt) akkor úgy veszem észre, mintha csak a port fognám. De aztán egyszer csak elmenni onnan egy átlag ember szemével is nézett dolog miatt kínos. Szerintem fogalmuk sincs mi a szitu. Pedig voltak már ilyen gondjaink ezelőtt is. De ennyire nem tűnik fel nekik, vagy szimplán leszarják?! Tehát egy plussz ember vsgyok, aki akkor jó parti, ha a fő brigád nincs jelen. Így van ez a lány és fiú ismerőseimmel is egyaránt.

Van egy lány, aki ugyan ezt csinálja amit írtam. Tehát másod ember vagyok. Furcsa, mert nemileg kívánom, de soha nem kaptam esélyt nàla. Pedig próbálkoztam. Minden módon. De mindig csak felzaklatott, és elcseszte a kedvem a kudarc. Mellette tudom hogy miket tesz, és ez borzasztóan flusztrál..

Haragot, és nyugtalanságot érzek úgy teljes egészében. Egyedül is jól el vagyok, csak irritál hogy így elbántak velem lelkileg. Annyira vágyom arra hogy elérjek valami komoly dolgot, amitől kiváltságot élvezhetek bizonyos rétegekben, és én legyek az, akit bálványoznak, hogy megmutassam ki lettem mindezek után. Talan bosszúnak nevezzem ezt?

A "Próbálj meg beszélni velük" válaszokat kérlek titeket, ne.. Ahányszor ide jutottunk, mindig mindrn visszaesett.

Ti mit gondoltok? Köszönöm aki elolvasta. A válaszokat meg előre is köszi!