Könnyebb kint barátkozni? 15/L

Én márciusban voltam kinn angliában (Cambridge) az emberek nagyon barátságosak és segítőkészek. Az iskolákban szigorúbb a rend de megszokható.

A nyáriszünet rövid de évközben több a hosszabb szünet.

Amikor én kiköltöztem a családommal már 3éve akkor a 6. Végét kezdtem egy katolikus iskolában. Az angolom nem volt annyira jò mert csak 4.es voltam Magyarországon de 2szer jártam a 2.-at. Amikor elkezdtem a 6. Végét, Mindent amit tanultam Magyar országon angolon elfelejtettem. Szóval újra kellett tanulnom őket. A suliban nagyon kedvesek voltak segítőkészek és mindig segítettek, valamikor más feladatott adtak nekem mint a többieknek. Valamikor egy tanár hoz küldtek el és ő ott angolozott velem, ott olvastam. Az egyetlen barátom az Abigail volt a de az osztályból a majdnem a minden lány nagyon kedves volt velem (a fiúkat nem érdekeltem ök csak fociztak) de ott volt egy 4.es lány Tina őt néha megkérték hogy jöjjön át és fordítsa le nekem ezt ...De ugye ez általános volt.

7.et elkezdtem (közép iskola) és az osztályomba volt egy magyar lány. Meg ugye én is. Amikor beszélni kellett órán akkor nem voltam nagyon oda érte, mert az angolom nem volt valami jó még mindig de a tanárjaim minden órán segítettek nekem. Angolon ha kaptunk kérdéseket, nekem máshogy volt megfogalmazva hogy könnyebb legyen. Vagy ki kellett egészítenem. Történelem órán amikor feladat lapokat kaptunk nekem vagy máshogy volt megfogalmazva vagy oda volt még hozzá írva a magyar szöveg (de nem valami jòl mert Google translate-ot használt a tanár és azt mindenki tudja hogy milyen) De mint 6.ba egy segítő tanár hoz küldtek. Valamikor óráról kiszedtek engem és elmentünk angolozni. De ott nem voltam egyedül mint 6.ba-Voltak velem más diákok is más országok bòl akiknek ugyan az volt a problémájuk mint nekem . Velük is össze barátkoztam.

Az osztályban barátság csoportok alakultak ki, és még most is tart csak egy kicsit megváltoztak. De aki nem abból a csoportból tartozik azokra nem nagyon figyelnek… főleg ha nem vagy angol vagy “menő”.

De amikor 8.ba jártam még mindig úgy marat a csoport dolog ahogy volt, csak az enyém egy lánnyal bővült. A másik osztályból egy Bolgár lány átjött mert zaklatták őt ott. Én már őt ismertem mert a matekomba járt. És ő lett a legjobb barátom. Utána félévkor jött az osztályunkba egy Görög és egy Iráni. Az iráni -Hana- az már ismerte az egyik lányt az osztályból mert a nagynénje barátja volt az anyukájával. Ö az elején nem nagyon tudta hogy hova menjen. A “menökhöz” ahol volt a másik kettö iráni. Vagy a másik csoportokba. De végül folyton egyedül volt szòval befogadtuk a mi csoportunkba.

A mi barátság csoportunk valahogy így nézett ki: egy bolgár, egy görög, egy iráni, és 2 magyar. Mi ugye nem voltunk angolok hanem minden más nemzetiségű ek voltunk szòval elneveztük magunkat: International Potatoes-nak.

Most én 9.-be vagyok és idén választottam ki a 3tantárgyaimat (francia, tánc, földrajz)) amiket 11.ben fogok tanulni + a kötelező eket. De valamelyik iskolákban már 8.ban választják ki.

A barátság csoportom az valahogy össze bomlott mert elment a Bolgár lány Kamelia de még mindig együtt vagyunk a többiekkel. Valamikor nem értünk egyet… De Kamelia volt az aki össze tartotta a International Potatoes-t.

Ha valamiben segítség/ kérdésed van csak írj nekem privátban. Ja és ha te 15éves vagy/leszel (?) Akkor itt van hogy hányadikba mész, ha nem tudnád:

2001-2002 = year 10

2002-2003 = year 9

Amúgy 14/L és Tolwortben lakom London alatt. ;)

Amikor én kiköltöztem a családommal már 3éve akkor a 6. Végét kezdtem egy katolikus iskolában. Az angolom nem volt annyira jò mert csak 4.es voltam Magyarországon de 2szer jártam a 2.-at. Amikor elkezdtem a 6. Végét, Mindent amit tanultam Magyar országon angolon elfelejtettem. Szóval újra kellett tanulnom őket. A suliban nagyon kedvesek voltak segítőkészek és mindig segítettek, valamikor más feladatott adtak nekem mint a többieknek. Valamikor egy tanár hoz küldtek el és ő ott angolozott velem, ott olvastam. Az egyetlen barátom az Abigail volt a de az osztályból a majdnem a minden lány nagyon kedves volt velem (a fiúkat nem érdekeltem ök csak fociztak) de ott volt egy 4.es lány Tina őt néha megkérték hogy jöjjön át és fordítsa le nekem ezt ...De ugye ez általános volt.

7.et elkezdtem (közép iskola) és az osztályomba volt egy magyar lány. Meg ugye én is. Amikor beszélni kellett órán akkor nem voltam nagyon oda érte, mert az angolom nem volt valami jó még mindig de a tanárjaim minden órán segítettek nekem. Angolon ha kaptunk kérdéseket, nekem máshogy volt megfogalmazva hogy könnyebb legyen. Vagy ki kellett egészítenem. Történelem órán amikor feladat lapokat kaptunk nekem vagy máshogy volt megfogalmazva vagy oda volt még hozzá írva a magyar szöveg (de nem valami jòl mert Google translate-ot használt a tanár és azt mindenki tudja hogy milyen) De mint 6.ba egy segítő tanár hoz küldtek. Valamikor óráról kiszedtek engem és elmentünk angolozni. De ott nem voltam egyedül mint 6.ba-Voltak velem más diákok is más országok bòl akiknek ugyan az volt a problémájuk mint nekem . Velük is össze barátkoztam.

Az osztályban barátság csoportok alakultak ki, és még most is tart csak egy kicsit megváltoztak. De aki nem abból a csoportból tartozik azokra nem nagyon figyelnek… főleg ha nem vagy angol vagy “menő”.

De amikor 8.ba jártam még mindig úgy marat a csoport dolog ahogy volt, csak az enyém egy lánnyal bővült. A másik osztályból egy Bolgár lány átjött mert zaklatták őt ott. Én már őt ismertem mert a matekomba járt. És ő lett a legjobb barátom. Utána félévkor jött az osztályunkba egy Görög és egy Iráni. Az iráni -Hana- az már ismerte az egyik lányt az osztályból mert a nagynénje barátja volt az anyukájával. Ö az elején nem nagyon tudta hogy hova menjen. A “menökhöz” ahol volt a másik kettö iráni. Vagy a másik csoportokba. De végül folyton egyedül volt szòval befogadtuk a mi csoportunkba.

A mi barátság csoportunk valahogy így nézett ki: egy bolgár, egy görög, egy iráni, és 2 magyar. Mi ugye nem voltunk angolok hanem minden más nemzetiségű ek voltunk szòval elneveztük magunkat: International Potatoes-nak.

Most én 9.-be vagyok és idén választottam ki a 3tantárgyaimat (francia, tánc, földrajz)) amiket10, 11.ben fogok tanulni + a kötelező eket. De valamelyik iskolákban már 8.ban választják ki.

A barátság csoportom az valahogy össze bomlott mert elment a Bolgár lány Kamelia de még mindig együtt vagyunk a többiekkel. Valamikor nem értünk egyet… De Kamelia volt az aki össze tartotta a International Potatoes-t.

Ha valamiben segítség/ kérdésed van csak írj nekem privátban. Ja és ha te 15éves vagy/leszel (?) Akkor itt van hogy hányadikba mész, ha nem tudnád:

2001-2002 = year 10

2002-2003 = year 9

Amúgy 14/L és Tolwortben lakom London alatt. ;)

Az angol az érdekes szerzet, sem nem fekete, sem nem fehér.

Nem szabad összekeverni az utca emberének, pénztárosnak, tanárnak, stb a segítőkészségét a szembejövő eltévedt idegennel, a kuncsafttal, a tanítvánnyal szemben azzal az elképzeléssel, hogy egyenrangú vagy vele. Nem néz le, semmi gond nincs a társas érintkezéssel, csak, hogy előzőekben fogalmazták "mikor ott vannak akkor kedvesek, ...de amint elmennek már rögtön rajtuk nevetnek". Hát igen, láttam ilyent is, de rendes angolok között ez az összenevetés kevésbé bántó, mint ahogy mi magyarok tudjuk a szomszédot alázni. Idehaza ennek a gúnyolás tárgya felé van éle, odakint meg a "te meg én tudjuk, kik vagyunk" összetartozás a lényege.

Persze, meg lehet fogni egy-egy embert barátkozni is, de azért az munka. :)

Ezek nem általános vagy középiskolai tapasztalások, azon már rég túl vagyok.

Sok fura dolog olvasható a válaszok között, de nem elemzem. :)