Hogyan lehet feldolgozni a legjobb barát elvesztését?

Oldalakat tudnék regélni erről, mert én is ebben a helyzetben vagyok de röviden:

Az elején még nehéz lesz, mert minden hozzá fog kötni, emlékfoszlányok, ez így is van rendjén. Kissé szlogenes, de tényleg így van, hogy az idő mindenen segít. El kell fogadni hogy az emberek változnak, és a nemkívánatos emberek pedig lemorzsolódnak. A fájdalmas emlékeket előbb utóbb fel fogja váltani a nosztalgikus érzés, és ez így van rendjén. Ha igaz barát volt, sok idő, mire 'meggyászolod'. Van amit nem lehet pótolni, ha menthetetlen a dolog akkor zárd be a szíved mélyére, sose feledd, mert van amit sosem vehetnek el tőled, azok pedig az élmények és az emlékek! Fogadd el hogy éltél, tanultál, továbbléptél.

De ha van lehetőséged, mentsd meg a kapcsolatot.

Használd a figyelő tudatosságot! "Mire Gondolok, most?" Ha megjelenik az emlék megértéssel, türelemmel told vissza a múltba. Fogadd el, hogy a gyász miatti hiányérzet önsajnálat. Az elme a múltból hozza a fájdalmat és a jövőbe vetíti. A valóság a MOST-ban van. A fájdalmat a képzelet teremti, mert szeret szenvedni. A fájdalom nem te vagy!

[link]