Szerintetek fura lenne, ha újra felvenném vele a kapcsolatot?
16 éves lány vagyok. két éve volt egy nagyon jó barátom az ellenkező nemből. ő más városban lakik, de a barátságunk kezdete előtt jópárszor találkoztunk már. így facebookon beszélgettünk, és eléggé jól megismertük egymást, hülyültünk, néha perverzkedtünk, de komolyan is elbeszélgettünk. talán egy nagy furcsaság volt a mi baráti kapcsulatunkban, hogy ő idősebb nálam 12 évvel.
komolyan reggel úgy keltem, hogy írtam neki, nappal hazajöttem suliból, szöktem neki a fb-nek, skypenak (mert aztán skypoltunk is), és egész délután csak vele beszéltem (+tanulás és hobbi). Utólag nézve nem volt jó, hogy ennyi időt "elpazaroltam" a netes barátságunkra, de tényleg jóba voltunk. Aztán kezdett megromlani a barátság, neki többet kellett dolgoznia, s attól kezdve, hogy kifejtette, miért nem szeretne többet, mint barátság (mert egy szinten vonzódtunk egymáshoz), valahogy elhidegültem tőle. emlékszem, én voltam az, aki végleg többet nem válaszolt a "sziára". de ő sem írt többet, hogy akkor mi van. ezzel letudtuk a mi sztorinkat.
na, de így, hogy növögetek :D, néha rájövök, hogy mennyire tényleg jól jönne néhány tanácsa, például a fiúkat, a kapcsolatot illetően, vagy simán meghallgatni a véleményét. mert vannak persze nagyon jó barátaim, de pl vannak dolgok, amiket én sem értek, és a velem egyidős barátaim sem tudnak tanácsot adni...
És mindezek után, szerintetek fura lenne, ha ráírnék, és újra összebarátkoznánk? tudom, önzőség lenne, mert csak a tanácsaira lenne szükségem, viszont jóba is szeretnék lenni vele, ha nem is úgy, mint régebb.
Kedves lány kérdező, ne kövesd el azt a hibát, amit én, el is mondom miért: nekem sok éve volt egy nagyon aranyos, kedves lánybarátom, akivel az volt az érdekes szokásunk, hogy nemcsak emailbe, meg MSN, iwiwen (( mert akkor még ezek voltak :D )) tartottuk a kapcsolatot, hanem levelezgettünk egymással kézzel írott formában :D Mindig néztem, és vártam a postást, mikor hozza drágaságomtól a levelet, és mindig izgatott voltam, amikor felbontottam azt, és olvashattam gyönyörű sorait. Aztán amikor koleszba ment, egyre kevesebbet tudtunk írni, tanulás, távolság, és tervezgettük a személyes talit, de vagy nekem nem volt akkor jó, vagy neki, és hát idővel ez a baráti láng ami majdnem több lett, elhalványult ... :( Végül aztá 2 évvel ezelőtt volt az utolsó levél amit váltottunk, és én voltam a barom, mert nem válaszoltam neki többet rá. Bemeséltem magamnak, hogy már párja van, családos biztos, rendészetit elvégezte, biztos rendőr már, stb (( facebookja szerintem már nincs is )). Csak egy kép van róla amit ő küldött, féltve őrizgetem azt, viszont most, hogy több ezer km terre vagyok már, nagyon nagyon hiányzik, és pár hete eldöntöttem, újra felveszem a kapcsolatot vele 2 év után. Küldtem neki egy levelet képeslappal, de azóta se jött se elektronikusan, de kézzel írottan se válasz tőle :( Félek talán már nem is fog... Hogy az esetemből tanulj: ha valakit igazán szeretsz, hiányzik neked, és tudod, hogy ő jó volt az életedben, akkor ne engedd el soha, ha barát, vagy a szerelmed, soha ne engedd el, mert idővel bánni fogod, ha elengeded, és hagyod, hogy a láng elaludjon! Igenis írjál rá, ás próbáld meg, nem veszítessz vele semmit ha ráírsz, akkor veszítessz sokat, ha nem teszel semmit kicsi lány! Remélem sikerül újra a régi kapcsolatot feléleszteni, hajrá! :)
25/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!