Mit tegyek? Már szánalmasnak érzem magam kb.

21 éves vagyok, lassan 22.. Szakközépsuliban egy barátom sem volt, olyan akivel megbeszélhettem volna bármit, aztán jött az okj, ott is maximum pár emberrel voltam beszélő viszonyba, néha megittunk 1-2sört de akkor sem én voltam a társaság középpontja.. Akkor megismerkedtem egy sráccal egy közös "ismerős"által, legjobb barátok lettünk, beilleszkedtem a társaságukba, mindenkivel nagyon jóba lettem, de történtek dolgok így a társaság már szétesett.. 2 emberrel vagyok nagyon jóba, mondhatni csak ők a barátaim akivel mindennap beszélek és megbeszélünk mindent.. De ők nem pesten laknak hanem vidéken, így bármiféle program van az általában vidéken van, és mindig én utazom kb, amivel nincs bajom, de az ottani vidéki "baráti kör" sem befogadó.. Pesten egy barátom sincs, és nem tudom, hogyan alakíthatnék ki bárkivel bármit, barátnőm volt több mint egy évig de már vele vége lett, így Ő sincs már nekem.. Ismerettségi kör nélkül meg nehéz csajozni ugye, nem rég lett új munkahelyem de ott se látok olyanokat akivel nagy haveri viszony lehetne, ráadásul csendes vagyok, így még ez is rátesz egy lapáttal.. Hétvégén elmennék bulizni mint régen, de az a 2 ember is másfelé megy, vagy az ottani társasággal lógnak akikkel nem érzem magam jól.. Egyedül meg mihez kezdjek magammal.. Nem vagyok csúnya gyerek, sok lány megnéz, még se merek kezdeményezni, mert a kommunikációs készségem a nullával egyenlő, netes társkereső is kizárva, mert elakad a beszélgetés , és úgy amúgy sem az igazi.. Kérdem én tehát, hogyan alakítsak ki úgy barátságokat, ismerettségi kört, hogy nem ismerek nagyon senkit?