Miért félek barátkozni?

Szóval az van hogy az iskolába pl.ha beszélek valakivel (aki nem a barátom) akkor félénk vagyok és halkan beszélek stb. De ha mondjuk a legjobb baratnőm vagy a családommal beszélek akkor nem mert ugye őket ismerem meg ilyenek. Meg ha mondjuk kitalálom hogy szerzek egy barátnőt a suliban mondjuk aki szimpatikus nekem (mert ugye nincs), akkor másnap már nem is merek odamenni hozzám mert félek hogy utálni fog, vagy ha megkérdezem akkor nemet mond.. Szóval ilyen bajaim vannak. Na meg az hogy sztem én se vagyok elégedett magammal (a kinézettemmel) annyira. Többen mondtak már hogy szép vagyok (nem olyan sokan azért), de én valahogy akkor sem tartom magam annak, pedig úgy lehet hogy átlagosnak nézek ki. Pszihológus kizárva amm!! Szóval abban kéne segítenetek hogy hogy szerezzek önbizalmat, mert abból k*rvára nincs. És én nem olyan vagyok mit a többiek (úgy értem nem ilyen h*lye p*csa.) Mert nagyon utálom az ilyeneket és sok ilyen van, és ez is gátol abban hogy barátkozzak.Kisebb koromban tudtam de mostanában nem megy.. Szóval igazából nem mindenhol önmagamat adom (pl. iskolában) és ez is baj sztem. Mert utálom azt játszani az iskolában azt a csendes "csajt". Itthon nem ilyen vagyok. De nem mintha ott ilyen akarnék lenni teljesen de... Azért kéne barátnő, nem csak egy. És nekem az osztályomba elég.. izék a lányok (nem mindenki). Na meg főleg az utálat, ami miatt nem szeretek barátkozni, mert vagy én utálom az illetőt vagy ha nem, és barátkozni szeretnék vele akkor meg azt hiszem hogy áhh inkább nem mert lehet hogy utálni fog. Na jó ez fura, de igazából nem merem. Segítsetek! Normál válaszokat légyszíves! Ne bunkózzatok!