Elhunyt a legjobb barátom, illetve élet veszélyes állapotba van egy másik barátom. Hogyan fogadjam el?

Meg kell gyászolni, másképp nem megy. Illetve a másik barátod esetén addig remélni, amíg csak 0,001 százalék esélye is van.

Testvérem 18 éves volt, amikor elvesztette a legjobb barátját, nagyon kivolt, emlékszem. Ez borzalmas, nagyon sajnálom, őszinte részvétem.

Kemény, kemény. Nem annak nehéz, aki meghal (a halál pillanatát nézve, nem az oda vezető utat), hanem aki túlél. Mindannyian, minden időpillanatban túlélünk, de ez óhatatlanul veszteségekkel jár. Ezek a veszteségek tanítanak meg minket a "hiány" fogalmára is, hogy értsük, amiről azt hittük birtokoljuk, csak "kölcsön" kaptuk. Így értékelődünk fel mi magunk, és azok a fogalmak is, amik minket képeznek, így az érzéseink is. Ezért ha megértjük a hiány fogalmát, elfogadjuk annak értelmét és szükségességét is.

Néha korán szembesülünk a legfájdalmasabb hiányal, de ez megmutatja nekünk, mekkora ára van egy-egy elfecsérelt percnek vagy ki nem mondott szónak. Éld és élj túl úgy, hogy minél kevesebb elfecsérelt perc töltse ki a majdani veszteséget.

Részvétem, kitartás!