Meghalt a legjobb barátnőm. Hogyan dolgozzam fel?

2 héttel ezelőtt meghalt a legjobb barátnőm, a "másik felem".Mikor szóltak,hogy meghalt Fannika (így hívták) el sem hittem, jót nevettem az egészen, mondván, hogy este én még beszéltem vele telefonon (bár este 9 körül egyszer csak nem írt vissza, csodálkoztam is, de nem vertem nagy dobra a dolgot, azt hittem, a szülei szokás szerint elvették a telefonját).Másnap délután egy barátom szólt, és szegényt még jól le is szidtam, hogy nem kéne ilyennel viccelődni.Aztán írtam is Fanninak, hogy "Sokáig fogsz élni, ugyanis a halálhíredet terjesztik" ... este óta nem volt fent.Itt már picit kezdtem aggódni, de biztos voltam benne, hogy jól van, a legerősebb lány volt akit ismertem.Aztán..egyre több ember kezdte mondogatni.De még akkor sem tudatosult bennem, ezért úgy döntöttem, ha elvették a szülei a telefonját ha nem, felhívom.A telefonnal a kezembe imádkoztam, hogy Ő vegye fel nevetve a telefont..Hívogatom, semmi..a harmadik hívásnál végre felvették.Az anyukája volt az.Megkérdeztem, hogy "ugye jól van Fanni? ugye, hogy nincs semmi baja?" ..az anyukája csak ennyit mondott.. "Fannika tegnap este eltávozott az élők sorából" - most először hallottam ilyen erőtlennek a hangját.Összeomlottam.Zokogtam..Nem értem, hogyan is történhetett ez, miért pont vele, mai napig nem tudom megemészteni, hogy az a lány, akit minden nap láttam az iskolában, akivel már a szeptembert terveztük, amit csak azért vártunk, hogy újra lássuk egymást, elment.1 órán át küzdöttek az életéért, de már nem tudták megmenteni.Kiderült, hogy akkor halt meg mikor éppen beszéltünk.Megfulladt..Csodálatos lány volt, gyönyörű, okos, intelligens, komolyan a mindenem volt ez a lány.Nem tudom feldolgozni, hogy nem láthatom többé a mosolyát, nem hallom többé a hangját, nem fog az iskolakapuba várni minden reggel.Halála előtt pár nappal lett 17 éves.Annyi terve volt, annyira várta a szeptembert, annyi mindent terveztünk még..Sosem éreztem még ehhez fogható fájdalmat.Néha egy kicsit jobb, aztán meglátok egy képet róla és előtörnek az érzések.A gondolat nem hagy nyugodni, nem tudok enni, aludni rendesen, azóta csak rossz dolgok történnek, minden elromlik, tönkremegy, az életem darabokra hullik és egyszerűen..semmit nem tudok tenni.Hogyan dolgozzam fel?

U.i.: Te, aki ezt most olvasod..becsülj meg minden pillanatot amit a szeretteiddel tölthetsz, úgy nézz rájuk, mintha utoljára láthatnád őket (lehet, hogy tényleg..) Add tudtára a családodnak, barátaidnak, hogy szereted őket, mert nem tudhatod mikor lesz az utolsó alkalmad erre.

16/L