Csak nagyon kevés emberrel alakítok ki "bensőséges" barátságot. Ez normális?

Közelről ismerek olyan 65 éves embert, akinek élete során 4 barátja volt összesen, de ezek 20-40-60 éves, kipróbált barátságok.

Akiről beszélek, egy vidám kedves ember,- számtalan jó ismerőssel, - akire mindenki szimpátiával gondol, mert nagyon intelligens, jóindulatú ember.

De a barátait nagyon megválogatta, mert az IGAZ barátság egy életen keresztül tartó szövetség lehet,... normális esetben.

Nekem speciel nem tetszik, amikor valakinek fű-fa a "barátja", mert ebből is látszik, hogy a kapcsolataiban felületes, vagy igénytelen.

Az igazi barátságokért kölcsönösen dolgozni kell, de megéri! :)

"Csak nagyon kevés emberrel alakítok ki "bensőséges" barátságot. Ez normális?"

Nem csak, hogy normális, de így vagyunk megalkotva.

Soha nem is lesz több, vagy sok nagyon jó barátod, egyszerűen az ember így lett kialakítva képtelen sok emberrel egy lényeg mélyebb viszonyt kialakítani ÉS fenntartani (mert ugye ezeket fenn is kell tudni tartani, erre pedig nem vagyunk képesek, csak limitálva)

Ez így van jól.

Akinek sok "barátai" vannak, azok meg max haverok, vagy felszínes barátságok, de ha egyik éjjel segítség kéne neki, abból a sok emberből nem jönne arányosan több ember segíteni neki, mint neked, akinek mondjuk van 2 jó.

"annyira nyálasan barátkozott fiú létére, hogy egyenesen undort keltett bennem"

Ha annyira nyálasan közeledett, ebben sincs semmi.

Nekem is volt már lány létemre, hogy egy lánytól szabályosan menekültem néha, mert nem lehetett levakarni, mindig jött és rengeteget beszélt, sok volt.

Nem jöhetsz ki mindenkivel, nem passzol mindenki a te személyiségedhez, van ilyen.

Szerintem normális. Én 18 vagyok és lány,nem érzem magam antiszociálisnak,kicsit csendesebb vagyok,de szeretem a társaságot.Volt hogy úgy telt el 2 év hogy egy barátom sem volt,mert nem ismertem "megfelelő"embert,és úgy gondolom hogy nem sznobságból vagy ilyesmi,de a barátokat jól meg kell válogatni.

Nekem most is csak egy barátom van,tökéletesen elég ez is.

Szerintem az nem normális, ha valakinek millió barátja van. Képtelenségnek tartom, hogy valaki olyan sok emberben feltétel nélkül meg tudjon bízni és olyan sok barátságot tudjon fenntartani úgy, hogy mindenkire jusson idő meg energia.

Nekem is 2 barátom van és ez bőven elèg.

Nálam is volt olyan, aki már szabályosan megfolytott, egyszerűen nem hagyott békén és felnőtt létére, mint egy ovis megkérdezte, hogy leszünk-e barátok. Azt hittem dobok egy hátast. :D