Számotokra szimpatikus lenne egy ilyen ember? Ha igen miért, ha nem, miért nem?

Én a kedves, nyitott, türelmes, empatikus embereket kedvelem. Vele nem jönnék ki jól, sohasem tudnám, mit gondol, mit miért tesz, hiszen nem sokat kommunikál. Ráadásul azok a területek, amelyek őt érdeklit, engem nagyon hidegen hagynak, kivéve az állatok.

De biztosan vannak olyan emberek, akik hasonlóak, velük könnyebben barátkozna. Bár tudom, rettentően nehéz megtalálni őket, főleg ha zárkózott típus.

Ismerek ilyen embert ( ő is informatikus) Ismerem, beszélgettünk néha de nem vagyunk barátok, sőt puszi pajtások sem. Én személy szerint nem tudok mit kezdeni egy olyan emberrel aki a "sarokban gubbaszt", aki nem képes kommunikálni akár a nagy semmiről. Engem zavar a "hirtelen haragú" jelleme is. Ugyanis biztos vagyok benne, hogy a jellemzés amit írtál nem teljes. Hiányzik a "én vagyok az okosabb" jelleme is, amikor képes valaki addig mondani a magáét amíg rá nem hagyják vagy ki nem veri a hisztit.

Én vidám, életre való nő vagyok. Szeretem az életet, és hiszem, hogy sok- sok élménye lehet az embernek ha nyitott a világra. Nagyon tudom sajnálni azokat akik a saját kis világukba bezárkóznak, és lélegeznek, de nem élnek...

Kérdező! Miért fontos számodra, hogy szimpatikus vagy-e ismeretlen embereknek e pár mondatot alapján, avagy sem? Miért lényegesek ezek a dolgok?

Az helyesírásod, fogalmazásod, a mondanivalód tartalma és tagolása alapján tényleg értelmes, intelligens ember vagy. Élj, ahogy neked jó, hiszen ha nem ezt teszed, abba belebetegszel. Mindig lesz valaki, aki majd melléd áll, ha csak pár percre is és könnyebbé teszi az életed (vagy nehezebbé), de annak is oka lesz, mint mindennek a földön.

Ha vannak céljaid, az már jó. Azt kell elfogadnod, hogy ilyen introvertált személyiséggel, magas intelligenciával és azokkal a témakörökkel, amelyek téged érdekelnek, nem sok olyan embert találsz, aki igazán közel áll hozzád. De nem is kell sok, elég egy.

IT területen ezekkel a tulajdonságokkal szerintem jó érvényesülhetsz, kollégák, főnökök is kedvelhetnek, elismerhetnek, munkahelyen kívül is haverkodhatnak veled.

Csajt szerezni már nehezebb ügy, mert ők ösztönösen keresik egy férfiban az erőt és magabiztosságot is.

Nem. Teljesen mindegy kiről van szó, ilyen leírás alapján nem. Ha hasonlóan írnék magamról, nem csodálkoznék ha nem lennék szimpatikus az embereknek.

"27 éves informatikus. Egy nemzetközi cégnél dolgozik, közben mesterképzésen mérnökinformatikusnak tanul."

Ez okés. Alap információ, nem rossz munkahely és cél.

"Enyhén asperger szindrómás, tehát a társadalomtól elzárkózó, visszahúzódó, ritkán szólal meg. Fárasztja a beszéd, szeret belemélyedni abba, amit csinál, sokszor a saját kis világában érzi a legjobban magát."

Ha feljön a téma jó elmondani, egyébként felesleges. Ettől nem leszel se több, se kevesebb.

"Sokszor közösítették ki, és bántalmazták lelkileg, ezért bizalmatlan, háttérbe húzódó."

Ezek olyan dolgok amiket egy barátnak ki kell "derítenie" az együtt töltött idő alatt. Nem szabad a saját problémáidat mások fejéhez vágni, ha közel kerültök egymáshoz és szóba kerülnek ilyen dolgok, akkor saját belátásod szerint tálalj ki, de addig ne. Hagyd hogy a személyiséged "beszéljen", és ne magyarázd meg miért vagy olyan amilyen. Ne azt lássák az emberek hogy kiközösítettek és lelkileg bántalmaztak, hanem azt hogy bizalmatlan, háttérbe húzódó vagy. Ha kíváncsiak miért, akkor rákérdeznek, te pedig eldöntöd elmondod -e.

"Ám ha valaki hajlandó nyitni felé, és egy hullámhosszra kerülnek, akkor odaadó barát, társ. Hirtelen haragú, a társadalmi problémái ellenére határozott."

Ne mondd el hogy határozott, odaadó barát és társ vagy, mutasd meg. A hirtelen harag jöjjön magától, majd rájönnek arra is.

"125 feletti IQ-val rendelkezik, logikus, realista."

Ne. Egyszerűen ne. Ilyet ne mondj magadról. Nem tudom érzed de, de hihetetlenül nagyképűen hangzik, akkor is ha nem akarod hogy annak tűnjön. Mindenki ismeri azt a srácot aki az IQ-jával villog. Ne legyél az a srác.

"Megrögzött kutyaimádó, de más állatokat is szeret, nem tudja eltűrni az állatkínzást."

Ez is okés, de felesleges hozzátenni hogy nem tűröd az állatkínzást, ez már abból is adódik hogy szereted az állatokat.

"Szeretne később hasonló területen is elhelyezkedni, és hozzátenni a fejlődéshez."

Nemes cél, rendben van.

Konklúzióként, ne mondj el magadról mindent, és mutasd meg milyen vagy, ne próbáld megmagyarázni a személyiséged. Az önelemzés jó és hasznos dolog, de egy kezdődő barátságnál sosem szabad ezzel kezdeni. Ha közelebb kerültök egymáshoz, akkor is fokozatosan, "ahogy jön" mentalitással kell hozzáállni a dologhoz.

Példaként, ha összebarátkozol valakivel és megemlíti hogy a szokásosnál nehezebb volt elnyerni a bizalmad, akkor elmondhatod hogy miért. De idáig el kell jutni. Ha azzal kezded hogy kiközösítettek és lelkileg bántalmaztak egy nagyon taszító képet mutatsz magadról az átlagember számára. Gonosz dolog, de sajnos ez így működik.