Sokáig nem voltak barátaim. Aztán megváltoztam, hagytam, hogy megismerjenek, majd kezdtem úgy érezni, hogy vannak barátaim. Hogy a családomon kívül is lettek fontos emberek az életemben. Oké, nekem ők sokkal fontosabbak voltak, mint nekik én. Ha szükségük volt rám, bármikor számíthattak rám. Sok eltérő gondolkodású ember is legalább a haverjának tartott ha barátjának nem is. Megbíztam bennük, mert meg lehetett és meg is lehet. Aztán történt egy-két dolog, amikor elvártam volna, hogy maguktól segítsenek, kérés nélkül. Egyiküknek se jutottam eszükbe. Ezt ki is jelentették. Most is a barátjuknak tartanak, de kihagynak a közös programokból. Úgy érzem, hogy néha még mindig a régi énemet látják bennem. Mint mondtam, a barátjuknak tartanak most is és én is maximalisan meg tudok bennük bízni. Viszont másképp kezelnek engem, mint más barátjukat és ritkán érzem azt, hogy tényleg barátok vagyunk. Kb. havonta.
Bár nem írtad, hogy hány éves vagy és fiú vagy lány, de alapvetően te is ott rontod el, mint én szoktam.
"nekem ők sokkal fontosabbak voltak, mint nekik én"
Kicsit jobban le kell szarni őket, hogy hiányérzetük is legyen néha, ne csak a lehetőségeket lássák benned, hanem keresni is akarják. Ha tényleg a barátaid, akkor működik, ha nem, akkor előbb-utóbb úgyis elvonulnak, mert ezesetben csak a segítséged kell nekik.
21/F
2016. júl. 4. 00:21
Hasznos számodra ez a válasz?
2/10 anonim válasza:
Ugyanez.
Talán nem kell hagyni, hogy ennyire kiismerjenek, hogy annyira közel engedjük Őket, hogy megtudjanak bántani....
De sose lehet tudni mikor kopogtat az igaz baratsag. De azt nagyon becsuld meg! Tapasztalat.
2016. júl. 4. 00:21
Hasznos számodra ez a válasz?
3/10 A kérdező kommentje:
20F - nem vagyok meleg vagy ilyesmi, de ragaszkodok hozzájuk.. Néha jobban becsülöm őket bárkinél, akár a családtagoknál is. Tényleg jól esik, amikor meglátnak és több méterről köszönnek, de az viszont nem, ha sokszor teljesen kihagynak beszélgetésekből ha ott vagyok, vagy bántó tud lenni ha rajtam és nem velem nevetnek azon ami történik. Abban viszont sosem csalódtam és sosem bántam meg, hogy ennyire ismernek, én is ismerem őket. Csak na.. nehéz ezt leírni
2016. júl. 4. 00:32
4/10 anonim válasza:
Ismerem az érzést, ugyanezen mentem át nem egyszer. El kell jutni oda, hogy ne érdekeljen ez a probléma, és akkor fognak keresni is. Sajnos kevés olyan ember van, aki tényleg ragaszkodik a barátaihoz és érezteti is.
Első voltam.
2016. júl. 4. 00:34
Hasznos számodra ez a válasz?
5/10 A kérdező kommentje:
Amikor kettesben vagyok egyikükkel akkor teljesen másak mint társaságban, olyankor legtöbbször tényleg azt érzem, hogy álmaim barátai és hülyének érzem magam, hogy máskor miért gondolom másképp. Baráti ölelés, közös programok, stb. Olyakor is, amikor nincs igazán szülségük a segítségemre. De sokszor meg leszarnak és tényleg figyelmen kívül hagynak, a legváratlanabb helyzetekben.
2016. júl. 4. 00:39
6/10 anonim válasza:
Ez is ismerős... Viszont nekik is van saját életük, nem lehet elvárni senkitől, hogy minden gondolatuk egy ember köré csoportosuljon, de ettől függetlenül lehet normális baráti a viszony.
Egyébként társaságban nagyjából mindenki máshogy viselkedik, mint négyszemközt, csak kérdés, hogy ezt el tudod-e fogadni, vagy vállalhatatlan.
#1
2016. júl. 4. 00:44
Hasznos számodra ez a válasz?
7/10 A kérdező kommentje:
Nem vagyok nyomulós, hogy me hagynám őket élni. Teljesen megértem ha ők épp olyan sportot néznek vagy olyanról beszélnek, ami legkevésbé sem érdekel. Nem haragszom ha egy ilyen beszélgetésbe nem vonnak bele, egyébként se tudnék hozzászólni. De ha olyanról beszélnek ami azért nekem is érdekes, engem is érint, de meg se hallgatnak és kb. annyira unatkozom, hogy érdekesebb hatodszor is végigpörgetni a hírfolyamomat facen, mint arra figyelni h qvára nem kiváncsiak rám, akkor baj van. Nem hívnak olyan helyre, ahová korábban együtt mentünk, jól éreztük magunkat. Ha véletlenül ott látom őket, akkor a válasz, hogy épp akkor dontottek el, hogy mennek. Viszont tudom, hogy ez előre meg volt beszélve. Ilyenkor haragudnék, de eszembe jut, hogy ők "jók" és nem csesznének ki velem. De mégis. Teljesen hülye erzeseim vannak.
2016. júl. 4. 00:54
8/10 anonim válasza:
Szerintem gondold végig, hogy tutira barátaid-e és megbízhatsz-e bennük. Sajnos benne van, hogy ha többen vannak egy baráti társaságban, akkor ott kirekesztés lesz, de ha társaságban ilyenek, ki tudja, mire lehet számítani később is.
#1
2016. júl. 4. 01:04
Hasznos számodra ez a válasz?
9/10 anonim válasza:
Én asszem szerencsére más szemszögből látom ezt:
1. Nem kell gyanakodni annyira lehetett hirtelen megbeszélt is (tapasztalat, gyakoriak a hirtelen megbeszélt dolgok), bár nem kell naivnak lenni annyira
2. Ha a téma érdekel szólj a témához nyugodtan, pl én egyértelműnek veszem hogy ha vki akar vmit mondani megmondja és nem vár hogy megkérdezzék (és én sem várom, csak néha ha bunkóság lenne)
Bár nemtom, ha a 2est követed lehethogy nyomulósnak fogsz látszani, de csak akartam mondani hogy nem minden az aminek látszik és azonkívül a típusom embereinek (sokat beszélő és állandóan vicc-kereső) már el se képzelnéd milyen jó ha vki hallgat is néha mert nekem nem megy :D (feltéve hogy a téma érdekel és van mit hozzászólni mert ha nincs akkor mást kell kitalálni)
Attól még sok szerencsét kívánok
2016. júl. 4. 18:35
Hasznos számodra ez a válasz?
10/10 anonim válasza:
Itt vagyok szerelmem testestől lelkestől a tijedéje vagyok
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!