Most mit csináljak, csak úgy ne beszéljek vele többet vagy mondjam meg h mi van?

Hát akkor leéled az életed úgy, hogy a múltban ragadsz, és lassan eltaszítasz magadtól mindenkit.

Másnak is volt része hasonlóban, rengeteg más embernek is volt ilyen traumája, molesztálás, erőszak... mégis túl akart rajt lépni, segítséget kért, és meg is tette, és teljes értékű életet él. Nem az itt a baj, hogy nem tudnál túllépni rajt... meg sem akarod próbálni, mert neked így könnyebb.

Akkor mégiscsak arról van szó, amit a 75%-os mond. Nem vagy hajlandó segítséget kérni, ezért nem lesz egy normális kapcsolatod se az életben, és ezzel a traumával fogod leélni az életedet.

Ismerek egy nőt, akin segített a terapeuta. 3 hónapig nem szólalt meg, utána is csak annyit mondott a terapeutának, hogy "Félek tőled!"

Mégis ott volt a terápián mert ki akart lábalni a dologból, ott volt annak ellenére, hogy félt a terápián. És felépült végül pár év alatt.

Neked úgy könnyebb, hogy eltaszítasz magadtól mindenkit és a traumával éled le az életedet. Rosszul választottál. A lelki gyógyulás a cél, akármilyen fájdalmas is legyen az, ahhoz pedig nem elég csak az idő. Terapeuta is kell. És vannak jó terápiák, amik tudnak segíteni. Mert különben az lesz mint most, eltaszítasz mindenkit és nem lesz normális emberi kapcsolatod az életben.

Ne a könnyebb utat válaszd, mert hosszú távon nem éri meg.

Most ez a srác tépte fel a sebedet a hangjával legközelebb más fogja másvalamivel és őt is el fogod taszítani. Magányos maradsz és nem lesz normális emberi kapcsolatod. Nem egyszerű szembenézni a fájdalmaddal de muszáj, mert hosszú távon nem éri meg elnyomni a dolgot. Kérj segítséget!

Elmondok neked 3 példát, hátha megérted miről beszélünk neked. 3 személyes példát.

Anyámnak rettentő gyerekkora volt. Az apja molesztálta és verte. Nem nézett szembe a problémájval. Alkoholista lett belőle és tönkretett a saját gyerekeinek a gyerekkorát. Most magányos és a saját gyerekei sem állnak szóba vele.

A nővéremet tönkretette az anyám és a pedofil apja, aki nem csak anyámat de a nővéremet is molesztálta.

30 éves korára egy idegroncs lett belőle és velem, a saját öccsével is megromlott a kapcsolata. Majd jött egy szerelem és úgy döntött szembenéz a lelki problémájával és segítséget kér, hogy ne döntse romba ezt a kapcsolatát. Most boldog szerelemben él és velem is jó a kapcsolata.

Engem anyám vert, többet éheztem mint jól laktam, megalázott és elvette a gyerekkoromat.

Középiskola után önpusztításba kezdtem (drog, alkohol) és nem néztem szembe a veszteségeimmel. Szociofób lettem és nem voltak barataim.

Majd megelégeltem ezt az egészet és úgy döntöttem szembenézek a múltammal és segítséget kérek.

Megérte. Végre nem vagyok egyedül, vannak akikre szamítgatok.

Ezért érdemes terapeutához fordulni. Meg kell találni a megfelelő terápiát. Neked az elsó nem vált be. Majd a 3. vagy a 4. be fog.

Nekem a családállítás nem használna, mert ellenkezik a világnézetemmel, neked viszont talán épp az válna be. Kutatni kell a gyógyulás útját és nem elnyomni a fájdalmat mert a heget bármikor feltépheti valami ismét.

Végezetül olvasd ezt el:

[link]

Értjük és átérezzük, amit érzel legbelül csak abban nem értünk veled egyet, hogy nem fordulsz segítségért.

Most elvesztettél egy barátot. Hányat fogsz még elveszíteni azért mert nem keresel fel szakembert ismét?