Hogy mondjam meg régi osztálytársamnak, hogy szakadjon le rólam? Nem akarom megsérteni
Szóval van ez a régi osztálytárs, aki így nyáron nagyon rám van szállva. Folyton eljön hozzám, és órákig, vagy naphosszat marad. Én meg hát nem mondhatom azt, hogy menjen el, vagy hogy nem vagyok kíváncsi rá/ne jöjjön olyan gyakran, mert az illetlenség lenne.
Egyébként meg ki nem állhatom, de akkor sem akarom megbántani.
Jajj, pont ugyanígy vagyok most valakivel... Ez annyira borzasztó. Ezerféleképpen próbáltam már a tudtára adni, hogy terhes, amit művel, de sosem veszi a lapot.
Ma reggel odáig fajult a dolog, hogy 20 percen belül háromszor is rámtelefonált kora reggel! Mivel először ugye nem vettem fel (aludtam, arra ébredtem, hogy csörög a telefon, de aztán elhallgatott, én meg aludtam tovább), másodszorra már lenyomtam, rá három percre megint hívott.
Én most jutottam el arra a pontra, amikor megmondtam neki kissé erélyesen, hogy ne haragudjon, de ez így nagyon sok, és különben is: ha valaki nem veszi fel és/vagy lenyomja a csörgő telefont (főleg vasárnap reggel...), akkor az azért van, mert nem akar/tud beszélni, és akkor lesz kedves nem percenként hívogatni, mert vélhetően két perccel később is még ugyanaz a helyzet fog fennállni.
Persze most megsértődött, de már nem érdekel. Főleg, hogy amúgy semmi érdemlegeset nem akart mondani, csak cseverészni.
A hosszú litánia lényege az akart lenni, hogy sajnos akármilyen kínos, vannak emberek, akik egyszerűen nem értenek a szép szóból, és muszáj velük keményebbnek lenni. Ami borzasztó, és nekem sem a stílusom, de azért csak nem engedhetjük, hogy mások irányítsák az életünket, nem??
Köszönöm a válaszokat, sokat segítettetek. Most is hivogatott percekig, nem vettem fel, aztán pedig eljött, hogy menjek el vele X helyre (folyton ezzel csesztet, de én nem akarok, mert ott rengeteg ember van, én meg nem érzem jól magam tömegben, de őt ez nem érdekli) erre én meg megmondtam, hogy nem, és ha csak ennyit szerettél volna, akkor csá, és bementem a házba (őt nem engedtem be, csak a kisajtó előtt állt, és ki sem mentem hozzá, csak éppen az ajtón néztem ki). Lehet, hogy ez így tahóság volt, de nagyon elegem van már belőle...
Holnap majd ha találkozunk munkahelyen bocsánatot kérek tőle, és tisztán elmondom, hogy ez már sok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!