Voltak más nemzetiségűek (pl romák, szlovákok, zsidók, közös vagy nem közös érdekből) az 1848-49-es szabadágharcban?

pl a branyiszkói áttörést 1849 február 5-én Guyon Richárd ezredes vezette, aki Angliában született egy francia eredetű családban, és a csapataiban főleg tót honvédek szolgáltak.

Közös érdek volt, mindannyian a Hbsburg elnyomás ellen harcoltak.

Persze a Habsburgokhoz hű nemzetiségek a magyarok ellen harcoltak, ilyenek voltak a horvátok (pl Jellasics), a szerbek és az oláhok.

A tisztikar nagyon vegyes származású volt, ők elsősorban az ezredükhöz voltak hűek. Sok magyar legénységű ezrednek voltak idegen származású tisztjei, ezek sokszor maradtak az ezredükkel. Pl Gróf Vécsei Károly, az egyik aradi vértanú a kivégzése előtt kihallgatási jegyzőkönyv szerint arra a kérdésre, hogy hol van az otthona, azt felelte, hogy "az otthonom a második huszárezred".

A szlovakok tobbsege, a nemetek, zsidok, russzinok valamint a partiumi romanok husegesek voltak a magyar kormanyhoz. A szerbek, horvatok, erdelyi romanok es szaszok viszont fellazadtak a kormany ellen.

Udv, egy tortenesz

A pesti zsidók igen.

Sőt! Maga a neológ irányzat épp a szabadságharc végett jött létre és "mózesi hitű magyaroknak" mondták magukat.

Amúgy mai napig él a szokás a neológoknál ,hogy március 15.-én Dávid-pajzsás alakú kokárdát vesznek fel.

Láttam már olyat aki magyar zászló mintás kippát viselt.

Képek:

[link]

[link]

Üdv!

Levéltári adatok szerint a 160-170 ezer fôs magyar seregben 8-10 ezer zsidó szolgált, ez 5-6.25%, miközben az 1850es adat szerint a lakosságon belüli számarányuk 3,7% volt, tehát számarányukhoz képest ez jó másfélszeres felülreprezentáltság. Az anyagi hozzájárulás szintén elég jelentôs volt.

Annyira, hogy a szabadságharc leverése után Haynau írásban külön kiemelte a zsidók szerepét, és büntetésbôl külön hadisarcot vetett ki rájuk.

tegnap 18:20 -hoz: [link] ( ELTE tanszéki dok, Komoróczi prof könyvének egy részlete, egykorú dokumentumok. )

Azért az, hogy "szerbek" így summásan - bár nagyjából igaz, de túlzó: Damjanich. A vörössipkási között is voltak szerbek. Persze, a tábornokkal együttsem sok, õk voltak a kivétlek, de mégis, megérdemlik, hogy említsük.

Ami a zsidóka illeti ebben az idõben már kezdõdtek az asszimilációs törekvések: az elsõ magyar nyelvû zsidó vallási naptár 1848 január 1-én jelent meg. Forrás: Kéry Gyula: A magyar szabadságharcz története napi-krónikákban, (1848) Budapest, Franklin-Társulat, 1899 Bevezees: [link] van google books-ban is, de sajna nem free, van online, de csak US-ban olvasható.