Álljak a sarkamra, vagy próbálkozzak tovább?

Van egy barátom (lány) aki török és Törökországban is él. Egy ifi cserén találkoztunk. Az tavaly nyáron volt. Azóta tartjuk a kapcsolatot fb-n keresztül. Egész jól elvoltunk egy bizonyos vitáig. Olyan dolgokat vágtam a fejéhez amit nem szabadott volna, de ha ideges az ember, bármire képes. Gondolom tudjátok hogy megy ez. Tényleg durva volt. Azóta nem beszél velem. Akármit írtam neki nem válaszolt. Csak kb egyszer 1 szóban. Azóta bocsánatot kértem tőle szöveges üzenetben nem egyszer, videóban, illetve hangüzenetben is. Nagyon magam alatt vagyok emiatt. Haverjaim már már hülyének néznek hogy miért próbálkozok ennyire helyrehozni a barátságunkat. Igen próbálkozok, mert fontos nekem. Viszont ő játssza a büszke nőt, hogy ő most meg van sértődve meg nem ír. Közben pedig úgy néz ki inkább mint egy kislány akinek elvették a kedvenc játékát, ezért nem beszél a szüleivel. Szerintem. Egyszerűen miért nem mondja hogy húzzak a francba és nem akar többet látni? Ehelyett inkább ilyen hallgatósat játszik. Gyerekes.

Na most a kérdés lényegére. Azon gondolkozok, hogy írok neki egy összegző üzenetet amiben leírom hogy milyen jó volt az elmúlt fél év, és hogyha őneki ennyit ért a barátságunk hát akkor ez van. Adnék neki egy időpontot hogy ha addig nem válaszol semmit akkor végleg letörlöm, illetve kitörlöm az életemből, bármennyire fontos is nekem. Nem akarom magamat feleslegesen a depresszió közeli állapotban tartani hogy mikor ír már végre. Ha nem teszek komoly lépéseket akkor senki sem fog komolyan venni. Szerintetek álljak a sarkamra és végre írjam így ezt le neki határozottan?

18/F