Most igazam van vagy csak túlreagálom?

Az osztálytársam a legjobb barátnőm és már ott tartok hogy nem merek neki nyíltan beszélni dolgokról. Pl. Mondtam neki hogy triathlonozok erre ő is jött (csak befejezte mert nem annyira kitartó)

Vagy mondtam hogy én zongorázok na tök véletlenül ő is elkezdett a suliban már tök ugyan azt csinálja mint én és már néha amit kiharcolok magamnak egy tanárnál pl megyek egy versenyre amire csak egy diák mehet ez esetben én megyek, utána fogja és azt mondja hogy hát inkább őt viszi amikor sportban nem is jobb meg semmi csak már összekeveri velem.

De ezt talán még elnézem de a legidegesítőbb hogy ha tetszik nekem valaki és egy ideje hajtok rá "tök véletlenül" neki is tetszik és ő már fülig szerelmes belé stb. Ráadásul a multkor is akire hajtottam azért nem jött össze mert barátnőm ráhajtott...és ölelgette stb... A vicc az hogy mostanában meg nem is velem van hanem szünetekben otthagy és megy a suli legnagyobb kur*váihoz és velük röhögcsél.

Engem ezek a dolgok kiakasztottak és szemtől szembe elmondtam neki azóta próbál bocsánatot kérni, felajánlotta hogy befejezi a zongorág stb-t de én mondtam neki hogy nem várom el tőle mert ha szereti akkor csinálja. De most megbocsássak neki a legjobban az zavar hogy rámászott arra a pasira fél hét alatt akiért én fél évig tepertem meg hogy folyton ott hagy. Ti megbocsátanátok neki?