Meddig mehet el egy barátság?

Vannak határok.

Ha pl a párom rendszeresen maradna ki éjszakánként, mert egy lánnyal találkozik és olykor együtt is alszanak (hiába a barátság) nekem az már sok lenne.

én mint barátnő tudok ehhez hozzászólni. ha a barátom hajnalokig sétálgatna lányokkal, nála aludna, egy ágyban filmezne velük..hát nem lennék elragadtatva.

és nem azt mondom,hogyha kapcsolatban vagy akkor onnantól kezdve nem szabad a másik nemhez hozzászólni. hanem csak azt,hogy azért vannak határok. nálam ez biztosan nem férne bele. ha csak beszélget régi lánybarátaival meg mondjuk puszit ad nekik, szerintem az nem gáz.

de az,hogy ilyen sok időt töltsön velük és együtt is aludjanak, szerintem sok!!

biztos van olyan csaj aki ezt elnézné, én nem.

fordított esetről is tudok írni. van egy lány akivel jóban vagyunk úgy aránylag. neki mindig is fiú barátai voltak, egyszerűen velük érti meg jól magát. aztán ugye jött egy srác akivel összejött. ő egy ideig elfogadta, de aztán egyre többet veszekedett a lánnyal,hogy ideje lenne már leépíteni a fiú barátait, meg ne menjen kettesbe moziba más fiúkkal stb.. aztán végül majd egy évig voltak együtt, de nem sikerült megegyezniük. a csaj nem akarta a barátait elhanyagolni, a pasi meg nagyon féltékeny volt és nem tudta elfogadni ezt a helyzetet. szakítottak ugye..

szerintem ha két hasonló beállítottságú ember jön össze, mint mondjuk ez a csaj és te, akkor nem lesz ott gond. de ha kicsit is féltékenyebb típussal jössz össze, akkor ott nem lesz boldog vég.

Én kandúr vagyok ugyan, de mivel már történt ilyen velem, hogy a lány ezt csinálta, miközben velem járt és mindig dugás lett a vége... azt mondanám, hogy nem örülnék neki. Főleg az egymásnál alvásra mondanám azt, hogy kizárt.

Egyedülállóként meg bármeddig el lehet menni. Ott minden belefér. Én még szexelnék is a lány barátommal érzelmek nélkül. Bár egy idő után az egyik fél úgyis többet fog érezni a másiknál.

19/L vagyok, nekem volt egy ilyen kincsetérő szoros barátságom, de lett egy kapcsolatom és az egész barátság elmúlt.

hosszú séták, közös programok, szeretteljes puszi-ölelés-összebújás, átjárt hozzám fetrengtünk az ágyamban. együtt alvás nem volt de azzal se lett volna probléma. és csak barátok voltunk, soha semmi egyéb nem történt köztünk.

aztán jött a kapcsolatom (atomféltékeny pasi) és pár hónap alatt még ettől a nagyon jó barátomtól is eltávolodtam... majd odáig fajult hogy kb köszönni épp hogy odaköszöntünk néha egymásnak.. fogalmam nincs hogy történhetett.. sajnos a kapcsolatom volt az oka.

majd a kapcsolat végetért és talán a sors keze de nem telt el egy hét és véletlen összefutottunk a buszmegállóban, láttam hogy odajön elsőre fura érzés volt aztán elkezdtünk beszélgetni és mintha minden ugyanolyan lenne mint előtte (2év telt el úgy hogy nem beszéltünk)

és azthittem minden visszatér.. de sajnos nem.

eltelt pár nap és nem keresett, nem írt annyira. aztán megint taliztunk személyesen, megint szuper jól elvoltunk.. aztán amúgy nem keres. személyesen nagyon jó találkozni vele de sajnos már nem ugyanaz :/

ez az egyetlen amit bánok hogy hagytam elveszni, a vele való barátságom! :')

de hát ez a helyzet, kapcsolatban ilyen barátság nem fér bele.. :/ persze ha nem ilyen féltékeny a pasim akkor visszafogva meg maradhatott volna a barátság, de sajnos az én esetem nem így alakult