Lehet, hogy én alkatilag nem vagyok társas lény és ezért távolodnak el tőlem gyakran a barátaim?
Egy évig minden normális, aztán meg megtörténik az elszakadás, aminek a végén újra magányos leszek. Nem tudom megtartani a barátaimat, bármit is csinálok nem vagyok rá képes.
Ez lesz életem legrosszabb karácsonya és szilvesztere. Senki sem szeret senkinek nem vagyok fontos. Szerintem jön az öt szem xanax és házipálinka kombó.
Tőlem is eltávolodnak a barátaim, de én ezt már felismertem, hogy adódik a paranoiámból, meg a szélsőséges hangulatváltozásaimból.
Van ismerősöm, akit a facebookon már felvettem vagy 15x.
Én szegény még mindig képes visszajelölni, pedig nem érdemelné.
Amúgy az életben nagyon jól megvagyok bárkivel, de ez az internet kinyír minden kapcsolatot, főleg cukorberg pénzgyára.
Ezzel én is pontosan így vagyok... nem nagyon tud senki megmaradni mellettem kb egy évnél tovább. Régen sokan szerettek, de még akkor sem volt meg A Barát az életemben. Mostanra odáig jutottam, hogy a szüleimen kívül szinte senkivel mégcsak nem is beszélek. Alkalmatlannak érzem magam az emberi kapcsolatokra, noha értelmes és jólelkű srácnak tartanak.
sajnálom, és sok erőt kívánok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!