Érdemes velük foglalkoznom?

Na szóval..tavaly egy nagxon jó barátságban lett részem,amiben négyen voltunk,három lány és egy fiú. Mivel tavaly kerültem új iskolába,ezért nagyon megörültem hogy egy ilyen jó barátságba bele tudtam csöppeni. Viszont tavaly 2. Félévben összejöttem a barátommal,aki szintén abba a suliba jár ahova én. Szóval szünetekben általában vele voltam,de a barátaimat is igyekeztem nem elhanyagolni...

Tavaly egész jóba voltunk,minden heppi volt,aztán jött az év vége. Az egyik bnőm kezdett nagyon furán viselkedni,de azthittem hogy ez csak ilyen átmeneti állapot,mivel szoktak lenni hangulatingadozásai,de nem tartanak sokáig.aztán jött a nyár.

A két bnőmmel nem is beszéltünk a nyár elején mivel ők együtt mentek el nyaralni.ahogy eltelt mar lassan 3hét a nyárból,furcsálltam eleve hogy a lányok nem jelentkeztek, és nem is irtak hogy mizu van..mer amugy mindig irtak ha volt vmi..

Szóval én próbáltam kezelni a helyzetet,és irtam nekik..szintén az egyik bnőm (nevezzük xnek),aki hangulatingadozásos nem válaszolt(gondoltam azért mert ő utána a balatonra ment nyaralni augusztus végéig),a másik (ő meg y) is később ugyan,de volt pofája visszairni.mondta hogy már két hete hazajöttek (ami rosszul esett,mert nem is szóltak,és a fiúbarátom mar rég tudta,de o se szólt,semmi).de gondoltam biztos valami más oka lehetett..

Aztán elhivtam az y-t kicsit városba.ő először nemet mondott,mert hogy 'nyaral' ő is.aztán egy hétre rá beleegyezett.

Tök normális volt,kicsit megnyugodtam hogy nincs baj,nem haragszanak rám,semmi. Aztán mentünk esténként városozni is,ott már kicsit furább volt,meg inkább egy teljesen másik lánnyal volt szivesebben,mint velem.de akkor is úgy voltam vele,hogy jaj ez normális.

Aztán be se hivtak egész augusztusba városba.ezt megkérdeztem,hogy hogy kihagynak engem,erre az volt a válasz hogy sose megyek,másrészt volt olyan,hogy a barátomat is vinni akartam be,hogy megismerje a bnőimet,és y erre azt mondta hogy engem csak visszafogna..erre mondtam hogy nem is,de végül nem jött össze,aztán onnantól egyszer se hivtak,ami még rosszabbul esett..

Elkezdődött a suli.már nagyon vártam,mivel hiányoztak a 'barátaim'.ahogy beléptem rögtön megláttam xet,de látszott rajta hogy nem örül hogy lát,sőt a köszönésemet se fogadta,és inkább távol volt mindig tőlem.aztán megjött y is,ő mondjuk köszönt nekem,meg normális volt.

Aztán elkezdődtek a sulis napok..x azóta egyre bunkóbb és távolságtartóbb,és mivel y is vele van,tehát ő is..és azt terjesztik rólam hogy én nem vagyok igaz barát,mivel elhanyagoltam őket,mivel mindig a barátommal vagyok..közbe pedig nem is,jó,szünetekben nyilván,de -akkor sem mindig, meg amikor meg velük vagyok akkor ők észre se veszik hogy ott vagyok..

A héten meg próbáltam velük kibékülni,de nem sikerült, x inkább elült máshova,csak hogy ne kelljen velem szóba állni, y meg csak hallgatott,szal gondoltam ez nem bocsátódott meg (am meg nem is nekem kellett volna megbocsájtani,term.én is hibás vagyok,de ők is).és tényleg meg se tudom velük már ezt beszélni,mert ahogy csak odamegyek hozzájuk,ők lenézően néznek rám,és hátat fordítanak..ez meg olyan kellemetlen,me az is hogy mindenkivel jól elvannak ,meg direkt kárörvendően vihognak előttem,hogy lássam milyen jól elvannak nélkülem..és nagyon rosszul esik,emiatt rengeteget sirok,mivel egyedül vagyok most az osztályban,és igy nagyon mehéz ismerkedni,hogy még terjesztenek is rólam dolgokat...mit csináljak?még 3évig kell kibirnom..

16/L