Nincsenek barátaim, félek, hogy egyedül maradok. Mit tegyek?

Sulin belül és kívül is megpróbálhatod. Ha azok közül, akikkel szoktál beszélgetni, az egyik mondjuk szimpatikus, vagy vele többször beszélsz, megpróbálhatsz vele barátkonzi. Fontos, hogy ne csak vele, mert akkor túlságosan ráakaszkodsz, hanem az ő barátaival is. Tehát próbálj meg bekerülni egy baráti körbe. Vagy ha van mondjuk az évfolyamról egy hozzád hasonlóan magányosabb vagy szimpatikus ember, vele is tudsz beszélgetni egy közös témáról és szép lassan barátokká válni. Vagy, ha sulin kívül és jobb környéken laksz, ahol vannak veled egyidősek is, esetleg hozzájuk is odamehetnél beszélni. Nem kell egyből fél órát dumálni velük, elég, ha mondjuk buszon többször látjátok egymást, akkor először köszönsz, melléülsz, aztán megkérdezed a nevét, korát, miket szeret, elmondod magadról is, és majd kialakul. Vagy mehetsz valamilyen foglalkozásra, olyan sportra, ahol többen vagytok egy csapatban és úgy megy az edzés, ilyesmik.

Beszélgess róla másoknak, nem jó, ha magadban tartod. Végső lépésnek a középsulit tartom, már ha még nyolc osztály általánosba jársz. Ha jól számolom egy-két éved lehet, aztán mész valahová. Itt is, és bármikor, ha új közösségbe kerülsz, már az elején legyél kedves, nyitott, és őszinte. Ez fontos, ne játszd meg magad csak azért, hogy barátokat szerezz, mert ezt érezni fogják.

Nekem is volt ilyen korszakom, sőt, az osztályomban van egy lány, aki hasonlóan magányos, ezért mindig odamegyek hozzá beszélgetni. És olyankor meg is nyílik, lehet vele, csak az a baj, hogy, magától sosem jön oda beszélgetni- Sok sikert! És ha szeretnél róla dumálni, szívesen levelezek.