Mi az örök barátság titka?

Én úgy gondolom, hogy az örök barátság titka a hurka-fogyasztás. Az igazi régi barátaimmal emlékszem, hogy mikor találkoztunk, vagy közös programot szerveztünk, mindig hurkát ettünk jóízűen.

Általában akkor szoktunk összeveszni, ha elfogyott a hurka. Ebben az esetben az is növelte a konfliktushelyzetet, ha zárva volt a hurkabolt.

Ez a ma napig is így van. Jelenleg is az egyik múltszázadi barátommal olvassuk ezt a kérdést, közben hurkát falatozunk, mégpedig tejszínnel.

Szerintem intelligencia kérdése. A hosszú barátság örökös tolerancia, és csak akkor tudja az ember a toleráltságát megőrizni, ha ez kölcsönös. Nyilván egy hosszú kapcsolatban és gyakori találkozásban kivédhetetlenül is megeshet, hogy valamit a másik nem úgy csinál, vagy mond, mint amit elvársz, vagy megszoktál tőle. De először is meg kell érteni, hogy azon kívül, hogy nem vagyunk egyformák, nem mindig egyforma a kedvünk. Először is a világot és az embereket kell széles körben ismerni, és ha ez az ismeret megvan, akkor sokkal nagyobb eséllyel leszel örök barát. Még egyforma érdeklődési kör sem szükséges egy tartós barátsághoz.

Nekem az egyik barátnőm teljesen más beállítottságú, mint én vagyok. Ő sportol és mozgékony, én meg behúzódó és művészlélek vagyok. Ellenben érdekli amit alkotok és örömmel szemléli, Ő meg engem elvisz kirándulni, de csak annyit amennyit tudja, hogy bírok. Aminek meg én örülök, mert ha Ő nem lenne, sosem mozdulnék ki. Szóval az egyik alapja a nyitottság a másik felé. Nem mondom, hogy sosem bosszantott még fel, de soha nem csinálok belőle ügyet és nem említem meg, mert amikor felvállaltam a társaságát, pontosan tudtam, hogy más mint én. Ezzel Ő is így van.

Egyszer amikor arról beszélgettünk, hogy kik azok a fajta emberek, akik minket megtudnak bántani, megkérdeztem tőle önző módon, hogy Én megtudnám-e sérteni. Erre azt válaszolta, hogy: Nem, de ha meg is sérteném, tudja, hogy nem direkt csinálnám.

Az egyik fontos dolog, hogy sosem szabad belemerülni a részletekbe, és nem érdemes pillanatnyi hibákon agyalni, mert az mindenkivel előfordul, hogy hibázik.

A másik jó barátnőm, akivel sajnos csak cseten tartom a kapcsolatot az utóbbi időben, Ő az akivel együtt nőttem fel. Ő is teljesen más, mint én, és néha idegesítően mimóza, de arra gondolok, hogy én választottam, és olyan dolgok vannak mögöttünk, amit szinte Tilos elfelejteni. Ő is az intelligensek táborába tartozik, aki nem tesz szemrehányást azért, mert én szeretem a polipot ő meg nem.

Egyetlen egy dolog van, amiért egy barátság számomra véget ér: Az az árulás és a szándékos hazugság!

Amikor egy barátnőm belevitt valamibe, amiért én fedeztem őt, és a végén azért hogy mentse a bőrét mindent rám kent, és én lettem közutálatnak örvendve és ezt azóta is viseli, hogy nem szól róla semmit, hogy végül mit is hazudott. Sose keveredj bele semmi ilyenbe a barátoddal, vagy ha mégis, akkor vállald a következményeit. Nagyjából ezek jutottak eszembe.