Mit tegyek/tegyünk?

A legjobb barátnőmmel az utóbbi időben nagyon sokat veszekedtünk. Tipikus témak , neki fiúja lett, aki persze többet ér mint én , másik legjobb ( fiú ) barátja tanácsaira hallgat, ami persze, én nekem nem esik rosszul áh dehogy.

De persze túl makacs, hogy bevallja hibázott, vagy túlreagált valamit. A legútobbi veszekeďésünk témája az volt, hogy én lep*csáztam őt. Ez tényleg nagyon durván hangozhat, de egyrészt viccből állandóan lep*csázzuk egymást.. Most azért mondam neki, mert leakartam állitani,amikor elkezdte játszani az agyát valakinek ( ezzel nekem tényleg nincs bajom, vele jár és így szeretem, de abban a szituációban, és annak akinek ezt előakaarta adni, tényleg jogos volt).. tehát mondtam neki hogy ne legyen p*csa, es ezen ő nagyon megsértődött. Mondtam neki hogy nem úgy értettem, de ő persze csak mondta hogy tudja, és én is nagyon jól tudom hogy én teljesen komolyan mondtam ezt rá..

Szóval itt se tudok mit tenni, mert persze nem beszélünk, pedig el kellene még mondanom is neki hogy ez az útolsó pár hónapunk együtt..de ezt úgy nem lehet hogy nem beszélünk, de nem akarok a lábtörlője lenni hogy állandóan én kezdeményezzem (és bejezzem is be) a bocsánatkéréseket.

Valamiért állandóan veszekszünk már és ez nem egy párkapcsolat hogy azt mondhassuk(?sokat gondolkodtam hogy írják:D) a másiknak hogy vége, szakítsunk..kérlek mondjatok pár ötletet ennek a megoldására és hogy szerintetek most is nekem kéne odamennem?:/ Előre is köszönöm ( az értelmes) válaszokat:)