Szerintetek ez nem igazságtalan a barátnőmtől?
Sziasztok!
13 éve vagyunk legjobb barátnők, de nagyon más fele vittek útjaink eddigi életünkben. Én már gimibe is egy erősebb suliba jártam, ő gyengébbe, és most ő nem is jár egyetemre, dolgozik, de nem erőlteti meg magát nagyon. Én fogorvosnak tanulok, elsőéves vagyok az egyetemen, és rendkívül megterhelő nekem, de szeretem csinálni, szeretek tanulni, és minden energiámat beleölöm, hogy fogorvos lehessek. A barátommal, akivel 1,5 éve vagyunk együtt, is voltak problémák az elején, de már hozzászokott ahhoz, hogy kevesebbet találkozunk, és támogat. Ma viszont a barátnőm a nyakamba zúdította, hogy én milyen önző vagyok, hogy vele nem foglalkozom, és hogy akkor ő ebbe belefáradt, felejtsük el egymást. Mert hogy már 3 hónapja nem találkoztunk (aláírom, de nyáron én gólyatáborban voltam, meg nyaralni, így augusztusban sem igen találkoztunk). Ezt azért kaptam meg, mert mondta, hogy kedden vagy szerdán találkozzunk, én meg mondtam neki, hogy akkor nem jó, mivel én este 6ig vagyok iskolában, és zh-k jönnek, tanulnom kell, és őneki ebből elege van. Mikor eredetileg a 4 napos hétvégére volt megbeszélve egy találkozó. Nekem ez rosszul esik. Mintha választás elé állítana, de nyilván a sulit választom, mert attól függ a jövőm. Nem találkozom senkivel, leszámítva a barátomat, vele is heti 1x, és akkor is sokszor segít nekem tanulni. Mégis mit reagálhatnék rá?
Egyrészt tökéletesen egyetértek a kettes válaszolóval! Három hónapig nem találkozni az iskola meg gólyatábor és hasonló dolgok miatt a legjobb barátnővel szerintem marha nagy önzőség és messze elmegy a barátság fogalmától.
Én már felnőtt vagyok, sokszor napi 12 órát dolgozom, együtt élek a párommal, közben a hivatalos munkámon felül még vannak hobby melóim is, mégis MINDIG szakítok időt a legjobb barátnőmre.
Másrészt ezt a nem sokan járnak egyetemre dumát szerintem ne sokaknak csillogtasd, mert iszonyat beképzelten hangzik és majd ha már néhány éve dolgozni fogsz rájössz, hogy messze nem kell ezt annyira csodaként értelmezni, mint ahogy most látod. Egyetemista vagy, okos vagy, simi a fejre és pont. Lépj tovább a való életbe, a mindennapokba. Nagyon boldog leszel barátok nélküli fogorvosként....
Harmadrészt pedig leírod a magánéleted részleteit és egy szegletéről még kérdést is teszel fel, akkor utána azért, mert valakinek a véleménye nem tetszik ne gyere azzal, hogy a magánéletedhez nincsen köze. Véleményt alkotni ugyanis csak így lehet.
Kicsit elgondolkoznék a helyedben, hogy mire jó ez az egész..
"Másrészt ezt a nem sokan járnak egyetemre dumát szerintem ne sokaknak csillogtasd, mert iszonyat beképzelten hangzik és majd ha már néhány éve dolgozni fogsz rájössz, hogy messze nem kell ezt annyira csodaként értelmezni, mint ahogy most látod."
Erre mondtam, hogy ne felejtse el, hogy honnan jött, de úgy látszik már kezdi is felejteni.
Az orvosi nem teszi az embert jobbá, csak ad egy tudást. Azt, hogy a tudást, mire használod, és hogyan viszonyulsz a körülötted lévő emberekhez, az számít, kedves kérdező. Persze a gólyatáborban beleverik a sok okos felsőbbéves, általában pont azok akik dupla idő alatt végzik el a képzést, hogy bizony ti vagytok az istencsászárok, és mindenki más le van szarva... De ez nem igaz. Minél régebbóta járok egyetemre annál inkább becsülöm azokat, akiknek nincs diplomájuk, mert nincsenek úgy elszállva maguktól, mint a tipikus mai egyetemisták. Mentségedre legyen mondva, nekem is nagy volt az arcom elsősként.
"nyilván a sulit választom"
hát ez elég szomorú.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!