Mit kezdjek ha egyik fiú barátom folyton nyafog hogy milyen magányos és hogy egyedül fog meghalni?

Én már vígasztaltam őt,de ha beszélgetünk folyton szóbahozza hogy ő senkinek sem kell.Meg kinyírja az összes szerelmespárt.Kicsit ijesztő,nem tudok már mit kezdeni vele. Szerintetek hogy reagáljak az ilyen megnyilvánulásaira? Már le is oltottam párszor hogy miért nyafog folyton,azzal nem oldódik meg semmi,meg én nem tudok rajta segíteni sajnos.Amire a válasz hogy mert jólesik magát sajnáltatni.Szerintetek normális?:D

Ezért nem sűrűn beszélek vele mert engem is lehúz.Ötleteket kérek hogy mit kezdjek vele. :)