Ha a haverom negatív?

Sajnos mára nincs sok haverom. Köztük van, aki nagyon elfoglalt, vagy becsajozott és papucs lett (a barátnője nem engedi velünk lógni), vagy felesége nem engedi. Egy haverom van, akivel összejárok. Nagyon régóta simerjük egymást, de egy ideje már folyton picsog és nagyon zavar. Sosem volt az a full pozitív ember, de mostanában iszonyú. Olyanokért szokott, amin tud változtatni, vagy felesleges picsogni. PL. Csajok miatt rendszeresen hisztizik, amikor nem is csajozik. Munka miatt hisztizik, amikor sosem dolgozott, állítása szerint azért mert neki külföldön van élet és oda akar menni. Vagy elkezdi osztani a politikai okosságokat. Vagy éppen azon, hogy unatkozik és lusta ellátni a dolgait. Én sem vagyok tökéletes, sőt, de nem tartozik senkire a gondom és nem azon jár az agyam, hogy picsogjak rajtuk. És őszintén szólva amikért picsog nem érdekel. Meghallgatom persze, elmondom a véleményem, de akárhányszor találkozunk előjön nála ez az önsajnálat és bosszant. Én egy pozitív ember vagyok, viszont sajnos képes vagyok más rezgéseit úgymond felvenni, átvenni az érzelmi kisugárzását és olyanná válni. Amikor találkozunk szinte csak iszunk, picsogunk, és nosztalgiázunk mint az öregek, pedig csak 22 évesek vagyunk. Bevallom én nem ilyen vagyok, és nagyon zavar, amikor ezt csináljuk, mert úgy érzem az utóbbi időben csak lehúz. Sajnos nincsenek más barátaim, akikkel eltölthetném az időt, maximum olyan "haverok" akikkel ha félévente egyszer találkozom, persze ha köszönök az utcán, vagy érdeklődöm facebook-on nem köszönnek vissza vagy leráznak. Habár nagyon távol állunk egymástól, más dolgokat szeretnek, és máshogy élnek, mint én. Nincs közös pont ezeknél a haveroknál, így nem szoktam eröltetni a dolgot. Nos. Mondjam meg a haveromnak, hogy zavar a hisztije? Félek, hogy akkor átmegy tükörbe és rám hárít majd. Hogyan kezelnétek?