Harminc felett hogy lehet barátokat találni, esetleg baráti társaság tagja lenni, ha eddig nem voltak barátaim, már talán reménytelennek tűnik?

Nekem az a gyanúm hogy az emberek nagy része nem is akar igazi barátokat, csak a szereplés, szórakozás miatt akarnak társaságba járni, alkalomadtán előrángatni pár havert néhány program erejéig hogy legyenek közös élményeik, de mélyebben senki nem kíváncsi a másikra. Meg mindenki fél a lekoptatástól, pofára eséstől (bocs most nem érek rá, legközelebb stb.), vagy szégyellik kimutatni, hogy törődnének a másikkal, valójában azonban nem akarják, hogy túl jókat mondjon róluk a környezetük, és könnyebb rossznak, érzéketlennek tettetni magukat, mint jónak. Sajnos ez pénzkérdés is, mert ha nincs munkahelyed, és nem tudsz eljárni sehova, akkor eléggé beszűkülnek a lehetőségeid. Nagyon nehéz manapság, a szüleim is azt mondják, hogy eléggé rossz irányba halad a fiatalságuk óta a világ az emberi kapcsolatok terén, és egyáltalán nem irigyelnek minket fiatalokat.